Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi jurátusok kőkeresztje 1813-ból (Balatoni Múzeumi Füzetek 1. Keszthely, 1942)

most beszállított kőkereszt talapzatán ugyanis ez a főiirat olvasható: EX VOTO JURATORUM 1813 Vagyis magyarul: A Jurátusok fogadalmából (állíttatott föl) 1813-ban (és nem 1818ban!). Kik is voltak hát azok a bizonyos jurátusok, akiknek dicséretreméltó, bár előttünk ismeretlen célú és vonatkozású fogadalmi cselekedetéről, íme most 129 év után van alkalmunk megemlékezni? Általában juratusok, vagyis a fölesketettek alatt értették a régi világban, a nálunk többnyire ügyvéd mellett gyakorlaton lévő, jog végzett egyéneket. Keszthelyen azonban a Georgikon II. osztályának, a Pristaldeumnak, jogvégzett hallgatói voltak. Ugyanis tudvalevő, hogy a Georgikon gazdasági szakiskola nyolc osztályból állott. Az I. osztály »A tudományos mezőgazdaság és az erre vonatkozó tudományok iskolaja« volt, melynek a tudományos mezőgazdasági szakképzettség megadása volt a célja. A Georgikon többi osztálya nem a tulajdonképpeni gazdaképzésre volt szánva, mert feladatául nem a tudományos mezőgazdasági szakképzettség megadása, hanem az tüzetett ki, hogy a nagyobb gazdaságok számára szükséges tisztviselőket képezzen. így a II. osztály a »Pristaldeum«, jogot végzett hallgatók számára hivatva volt 6 Hires-nevezetes és Magyarország honismertetésében elsőrangú könyv a maga nemében és korában Hunfalvy János (1820— 1888) egyetemi földrajztanárnak »Magyarország és Erdély kepekben« c. háromkötetes nagy műve, amelynek megjelenési helye Pest és Darmstadt, éve pedig 1859 volt. Ebben a könyvben számos balatonvidéki tájkép mellett, megtaláljuk a »KESZTHELY« feliratú és 16.5x11.5 cm nagyságú szép acélmetszetet is, amelyet Ludwig Rohbock, a nürnbergi származású festő és rajzoló készitett, mint azt a kép bal sarkában lévő felirat : L. Rohbock delt (= delineavit) igazolja és acélba metszette G. Hess, mint azt a kép alsó jobb sarkában lévő »G. Hess sculpt« (=sculpsit) felirat is bizonyitja. A művésziesen szép kép — mely a Balatoni Múzeum metszetgyüjteményén kivül számos magángyűjteményben is megvan Keszthelyen — a Bach - korszakbeli Keszthely mezővárosának a dombon álló Festetics grófi kastély és a vele szemben keletről, kettős halmon, az u. n. Toronydombon álló, egykori, de már 1811-ben lerombolt, középkori Szt. Márton plébániatemplom megmaradt és ekkor még javában álló tornya körül csoportosuló, szegényes földszintes házaiból tevődik össze. Ugyanis a városképet imponáló méreteivel akkor még ez a torony uralta, a mögötte nyugatról elterülő kastéllyal együtt. Tőle kissé délre egy magasabb, kétkéményü ház áll, kb. ott, ahol az egykori grófi kórház állha3