Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Kuzsinszky Bálint: A Balatonvidék régészeti áttekintése

sokkal nagyobb, semhogy egyetlen segédcsapat részére kaszárnyául szolgálhatott volna. Meglehet, hogy a segédcsapatok mellett az I. segédlegio egyik kirendeltsége is benne táborozott. Csak az a bökkenő, hogy egyetlen tégla sincs Fenékről katonai bélyeggel. Hogy egy castrumnak minő jelentősége volt, példa reá a fenéki is. Legalább eddig a Balaton vidékén a fenéki táborral kapcsolatos római telep az egyetlen, melyről megállapítható, hogy római jogú várost, municipiumot képezett. Neve a mint az az ú. n. Antoninus-féle útikönyvből kitűnik, jYÍogeqifanae vagy Jfíogetiana volt. A Balatonvidék népességének zömét a római korban is a meghódított kelta néptörzsek képezhették. Megrómaisodásuk mindenesetre lassabban történt, mint a Duna mentén lakóké a római katonaság közvetlen befolyása alatt. A római uralom azonban elég hosszú ideig tartott arra, hogy a Balaton vidéke is teljesen rómaivá legyon. A legsűrűbben fordulnak elő a római megtelepedés nyomai a Balaton északi partján, mely minden bizonynyal már a római korban is ugyanazon előnyeinél fogva volt kedveltebb a déli partnál, mint mai nap. Nagy városokról azért az északi parton sem lehet szó, legalább nincs hely, hol a római kor nyomai nagyobb területen mutatkoznának, mint az a Duna mentén több helyütt az eset. A római útrendszer mindenesetre ott volt a legtökéletesebb, hol a birodalmi határ megvédése forgott szóban, s a hol gondoskodni kellett tehát, hogy a csapatok minél gyorsabban mozoghassanak. De azért a jó utak nem hiányoztak ott sem, hol nagyobb községek állottak. Azon utikönyvek közül, melyek a római birodalom úthálózatát ismertetik, csak a III. század elejéről származó Jf/nerarium jtfntonini tartalmaz a Balaton vidékére vonatkozó néhány adatot. Valószínűleg nem is érintette a Balaton vidékét több azon két útvonalnál, melyeket az útikönyv leir. Az egyik útvonal Savariából (Szombathely) indul ki, a Balatont Mogentianaenál (Fenék, illetve Keszthely) érinti, a honnan azután a Balaton északi oldalán haladva, Nagy- Váz s ony on és Veszprémen keresztül Aquincumnál ér véget. Mogentianaetől 30 római mérföldre (1 római mérföld = másfél kilóm.) feküdt Caesariana, körülbelül a mai Nagy-Vázsony helyén, ettől 28 mórföldre pedig ôsones, és ettől ujabb 26 mérföldnyire f/or/ana, a mai Csákvár helyén. Az Osones egy kelta néptörzs neve s valószínűleg úgy