Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

so tesznek említést. A Fenéken kiásott néhány feliratos kövön helynévről szó sincsen, nem úgy, mint Szombathelyen, hol a Savaria nevet több kőemlék örökító meg. De elvégre is azért tudomány az arhaeologia, hogy lelkiismeretes forrástanulmány utján a történelem kétes, vagy homályos pontjait igazítsa helyre és így sikerült is jYtommsennak és Xrennernek, bár egyike sem volt soha életében is Fenéken, az Íróasztal mellett egész határozottan kimutatni, hogy a Traján császár által közbenső védvonallá átalakított éjszaki Jjalatonparl éjszakkeieü végén, a mai Veszprém környékén Cimbriana, a déim/ugoti végén, tehát fenéken jYfogentiana, a Sió kifolyásánál pedig Jricciani váral{ állottak. Mogentiana nem dicsekedhetett hosszú élettel. Épülhetett a második század elején (Traján 68 — 117), az ötödik század közepe táján pedig Attila korában már romokban heverhetett, mert a várterület belsejéboni) talált népvándorláskorabeli sírmező számos sírja a már lerombolt római épületek anyagából van építve. Osszosen tehát mintegy háromszáz esztendeig szolgálhatott Mogentiana Felső-Pannonia belföldjének egyik leglényegesebb pontján a barbárok támadásai ellen védbástyául." Dr. L i p p-nek a „Fenéki sirmező" című művében, melyet a Magy. Tud. Akadémia Archaeologiai Bizottsága adott ki 1885-ben, Fenékből még a következők foglaltatnak : „ V cserszegi szőlőhegység végkiágazásai által képezett fensík, melyen Keszthely városa is épült, elnyúlik egész Fenékig, hol minden folytatás nélkül megszakad, jfí fensík déli végén állott hajdan jYfogentiana, a balatonpart délnyugoti végvára. A várterület mai helyrajzi viszonyairól a következők mondhatók : Az egész terület egyenetlen, telve kisebbszerü dombokkal, mélyedésekkel, melyek onnan eredtek, hogy a régi épületek romjait, melyek Bél Mátyás idejében még állottak, az anyag 1) Lipp a „belsejében" kifejezést tévesen használja, mert a kérdéses népvándorlás-korabeli temető, melyre itt céloz, nem a várterület belsejében, hanem a várterületen kivül, annak déli l.ástyája mellett fekszik. A várterület bástyáján belül egyetlen egy sir sem találtatott ez ideig. A rómaiakat követő nép, melynek temetőjéről itt szó van, annyival kevésbbé temetkezhetett a várterületen, mert az elfoglalt vár épületeit lakásul használta. Csák.