Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton hullámairól

Egészen másként van a dolog az óceánokban, ahol a víz néhány ezer (közepesen 4000) méter mély s ahol a hullámzó mozgás valószínűleg nem is ér le ezekre az őrületes mélységekre, mert a hullámzó mozgás lefelé való elterjedését akadályozza a vizrészecskéknek egymáshoz való súrlódása is. Ez azonban sokkal, de sokkal kisebb, mint a fenéken való súrlódás ellenállása. Mi lesz már most annak a következménye, hogy a hullámok a felszínen nem fejlődhetnek ki' olyan nagy mértékben, mint ahogy azt a szél kívánná ? Legelső következménye az lesz, hogy a hullámok taraján a szél mindig nagyokat lódít, összekuszálja a szabályos körmozgásokat s a hullám taraja tajtékot túrva omlik össze, persze mindig előre, amerre a szél eltaszította. Hasonlít ez a tünemény ahhoz, amelyet a parton látunk, amikor a kigördülő hullámok tajtékot túrva, szabályosan buknak előre s zúgva, harsogva futnak ki a partra. Amíg az előbb a szól taszította le a hullám taraját, addig most a felszinen levő molekulák saját nagy sebessége okozza az átbukást. Ha ugyanis a hullám a part felé gördül, mind sikérebb ós sikérebb vízre jut s a mélyebb részecskék mind kevésbé és kevésbé tudják követni a felszíni molekulák sebes mozgását, végre is ezek a felszíniek az alsókat egészen megelőzik s a hullám keresztül esik önmagán, mint a futó ember, akinek elgáncsolták a lábát. — Ezzel a parti tajtékzással, vagy ahogy ma már az egész világon nevezik, ezzel a brandunggal még majd foglalkoznunk kell. A tó sikérségónek első következménye tehát az, hogy a tó közepén is tajtékzó, átbukó hullámok keletkeznek, aránylag nem is olyan erős széllel. A második igen fontos következménye az, hogy a tó felszíni molekulái nemcsak a hullámzó mozgásban vesznek részt, hanem ezeket a szél valósággal előre is taszigálja, magával hurczolja, olyannyira, bogy a felszinen erős áramlás keletkezik a széllel egy irányban. A szél valósággal viszi a vizet a partok felé s erős duzzadást okoz a szél alatti partokon. A keszthelyi fürdőházban felállított önműködő vizjelző-készülék minden kétségen kivül megmutatta, hogy a víz Keszthely előtt erősen felduzzad, ha a tóról a part felé fuj a szél. Ezzel ellenkezőleg aztán a víz a mélységben visszaáramlik, persze sokkal lassabban, mert hisz vastag rétegben mozog s lassú mozgással is ki tudja egyenlíteni a szél által okozott duzzadást. Valóságos keringő áramlásba hozza a szél a siker tó