Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)
I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Darnay Kálmán: Sümegh és vidéke az őskorban
kisebb mérvben űzhettek őslakóink. Hogy a halászat volt a vadászat mellett a főfoglalkozás, arról a nagy számban előforduló háló-súlyok tesznek tanúságot. Az ősasszony, mint a családi tűzhely őre, gyermekoi ápolásán kivül hálókötés-, fonás-, szövészetés edény készítéssel foglalkozott. A hilósúlyok nagy és gazdag sorozatát mutatja be a somlyói őstelep, melyek eruptív kőzetekből, agyagból és durvaszemes homokkőből készültek. Alakjuk nagyon változatos. Vannak korong, körgyűrű, négyszögletes gúla stb. alakúak. A szövőszék-nehezékek részben kup, csonkakup ós négyszögű gűlaalakuak, leginkább égetett agyagból valók és a hálónohezékek 10 —15-szörös súlyát mutatják. A szövés háziipara feltételezi a fonálkószítés tudását, melynek emlékeit a nagyszámban előforduló orsógombok őrzik. Az orsógombok leginkább agyagból valók, ritkábbak a csontból és agancsból, ugy a homokkőből készültek. Az orsógombok alakra két csoportra oszthatók. Leggyakoribb a középen átfúrt kettőskúpú orsógomb. ritkább az egy kúpú. Gyakran találkoztam a somlyói őstelepen rovátkolt vagy gerezdezett díszítéssel ellátott orsógombokkal is. Az edények gyakori jelenségei a somlyói őstelepnok. A durva szemcsés, füstön szárított agyagedények még nélkülözik a perem alatt elhelyezett fület, azok helyett a négy oldalon elhelyezett, kiálló bütykökkel találkozunk Nem ritkák a talpcsöves edények sem, melyek egykor festve voltak, melynek nyomait a felületen észrevehető szines, leginkább piros pontok mutatják. A kőkor őslakói földbe vájt, méhkas alakú vermekben tanyáztak, külön kamra szolgált hálóhelyiségül és a télre összegyűjtött eleség számára. A legnagyobb helyiséget a tűzhely foglalta el, e körül tanyázott a család apraja és nagyja. Halottaikat nagy tisztelettel kisérték el őslakóink utolsó útjukra, vele adva a harcosnak fegyvereit, a nőnek ékszereit, a gyermoknek kedvenc játékait. A halottat zsugorított helyzetben hantolták be, föléje halmot emelve, melyre a telep összes lakója tisztelete jeléül egy-egy követ hajított. Sajnálatos körülmény, hogy a somlyói őstelopen sem érintetlen sírral, sem lakóhelylyel nem találkozhattam, mert azt régen feldúlta Somlyó százados szőlőkulturája és csak szórványosan előkerülő emlékekből lohet megalkotni a somlyói neolith-telep egykori képét. A kő és bronz átmeneti szakát a rézkor foglalja el, melynek emlékei nagyon gyéren fordulnak elő vidékünkön, a mélytálán nem is azon körülménynek tudható be, hogy e korban vidékünk lakatlan