Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Borbás Vince: A Balatonmellék örökzöldjei

lítve, örökzöld lehet néhány surlófűnek az egész teste, a Balaton mellékén az Equisetum ramosissimum-é. Örökzöld a páfrányfélék nagyobb része, mint őskornak ereklyéi vidékünkön. A nyitvamagzó fenyőfélék örökzöld tűikkel, vidékünkön természetszerűen nem nőnek, csak az egyetlen boróka. Az egyszikűek között nevezetes örökzöld a csodabogyó (Ruscus), mely a bogyóját levélformára ellaposodott ágán (phyllocladium) termeli, tehát a közönséges szemlélőnek szokatlan, mintha a levelén gyümölcsöznék. Ezért a neve csodabogyó, mert más rendes levélen bogyót soha se látunk. A Ruscus-n&k az ellaposodott ága a télizöld. A Balaton mellékén két faja van : a szelid R. /jypogiossum a Púpos- és Hosszú-hegy erdeiben, továbbá a szúrós R. aculeaius, Keszthely vidékén. Ez Krassó-Szörényvármegye sziklás-bokros helyein, az Alduna mentén, valóságos csapás, a bokor alól minden jobb legelhető füvet kiszorít, egymaga szúróskodik, a legelő jószág hozzá nem férhet, összeszurkálja. Keszthely vidékén a szegényebb nép a Ruscus aculeatusból halottak napján sirkoszorút köt, sőt ekkor tájt az ilyen koszorút Keszthely piacán is árulják. Levélformájú szúrós ága a mirtuszéhoz hasonlít és soká zöldellik. Népies neve itt, Lovassy szíves értesítése nyomán, kruspán, Zala-Szántó körül : vad kuruspán. Itt t. i. a nem szúrós R. hypoglossum is nő, ez itt a Jruruspán, mert a téli zöld puszpánghoz (£uxus sempervirens) is hasonlít. Szép koszorút Ruscus'aculeatus-hó\ őszkor Budapest virágos boltjaiban is láttam. A kétszikű örökzöld, nagyobbszámú, különböző családra oszlik szét, vidékünk örökzöld fája és cserjéje mind ilyen. A fűneműek szára évenként elpusztulván, köztük kevés fűnemíí vagy kitelelő lombos lehet, s pedig úgy, hogy a szár alsó része vagy a hajtása levelestül megmarad. Ilyen az Euphorbia amygdaloides, a pázsitfüvek és sások, a Ç/ecoma hederacea. Vinca minor szótterjedő hajtása. Az egész virágzó fűnemű szár zölden fenn nem maradhat, különben cserje lenne. A pázsitfű, sás, szittyó alsóbb levele vagy tövi hajtáslevele gyakran többévi vagy kitelelő, ha ezt is számba vennők, az örökzöld száma még nagyobb lenne. De a tövi vagy alsó levelek a tőke fején is kitelelheti.ok pl. az jfi$arum-é, a Viola a/ba-é, a páfrányoké.