Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Kuzsinszky Bálint: A Balatonvidék régészeti áttekintése

2P, Pannónia kettéosztása és pedig a 103—105 évek közt. À határvonal, mely Alsó-Pannoniát, Felső-Pannoniától* elválasztotta, Visegrádtól egyenesen déli irányban haladt, úgy hogy a Balaton és környéke közigazgatásilag ós katonailag Felső-Pannoniához tartozott. A rómaiakra nézve első sorban a stratégiai szempont lévén az irányadó, melyet a Dunántúl megszállásánál követtek, elsőrangú jelentősége esak azon helyeknek lehetett, melyek katonailag voltak megszállva s mivel a katonaság játszotta a római civilizátió meghonosításában a főszerepet, természetes, hogy ezen helyek a rómaiság szempontjából is túlszárnyalták a többieket. Már pedig Pannónia s közvetve Itália biztonsága elsősorban azt kívánta meg, hogy a Duna vonala erősitessék meg. Tényleg úgy is találjuk, hogy a 3 legio, melyekre elsősorban a védelem volt bizva, a Duna mellett Carnuntumban (Deutsch-Altenburg, Bécs mellett), Brigetióban (O-Szőny, szemben Komárommal) ós Aquincumban (Ó-Buda) állomásozott és ehhez képest ezek a pontok, mint városok is mindig a legjelentékenyebbek voltak. A tartomány belsejében a rend és béke fentartására elégségesek voltak a meghódított lakosságból újoncozott segédcsapatok, de a mi Pannónia benszülötteit illeti, ugy látszik, hogy hűségük annyira kétségtelen volt a rómaiak szemében, hogy még a segédcsapatokat is a Duna mentén helyezték el. Amennyire a leletekből következtethetünk, melyek ez idő szerint ismeretesek, a Balaton vidékének legnagyobb részén aligha volt katonaság. Egyetlen feliratos oltárkő vanLesencze-Tomajról, melyet a Brigetióban állomásozó I. segédlegio egyik katonája Juppiter tiszteletére állított. Ennél természetesen döntőbbek volnának a katonaság bélyegével ellátott téglák, csakhogy egyetlenegy ilyen tégla sem ismeretes a Balaton környékéről. Mindössze egy pontja van a Balatonnak, mely katonailag megerősitve látszott s ez Fenék, a Nagy- és Kis-Balaton összefolyásánál. Ezen pont megerősítése is azonban minden bizonynyal csak azért történt, mert rajta vezetett keresztül a fennebb emiitett útvonal. A fenéki tábort (castellum) már a múlt század végén leirta Bél Mátyás s leírása után akadt reá Rómer Flóris, aki azután lerajzolta és újra ismertette. Négyszögű alakja volt, félköralaku bástyákkal sűrűn megrakott két oldala egyenkint 220 öl. By méretű tábor