Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lovassy Sándor: A Balaton gém-fajai

egészen a magas füzek tetején. Derékon megtört avas nádszálakon én itt nem láttam a fészkét, mert itt majd mindenütt van fűzbokor a nádasban. À szürke-gém első sorban fán fészkelő s csak szükségből fészkel nádon, a mint azt néhány év előtt az Ecsedilápon tapasztaltam. Némely tanyán a szürke-gém egy maga fészkel, de gyakran vele költ a bakcsó vagy vak varjú is. Legváltozatosabb gémtanya volt e tekintetben, a lefolyt évtizeden át, a Diás fölötti füzes ; a fák tetején fészkelt itt a szürke gém, és némely évben a kanalasgém, az alantabbi villák között a bakcsó, kis kócsag, ibisz ós az üstökös gém, ez utóbbiak alig embermagasságban. A szürke gém ápril első harmadában 3—5 zöld tojást rak, melyekből 4 hét alatt kelnek ki a csupasz, alig pelyhes fiókák. Ezeket kezdettől fogva hallal táplálja. Tojásai oly er'vsen Indizüek, hogy azokat az ember som főlve, sem sütve meg nem eheti. Tanyáját átható halbüz jellemzi s azonkívül fehér ürülékével a fák törzse, galyai, a falevelek, a fák alatti nád annyira bo van piszkítva, hogy ott minden bűzlik és fehérlik. A fiókák, ha még oly kicsinyek is, sziszegve vagdosnak az ember felé s komoly veszedelem osotén a fészekből úgy szótmásznak a fák ágain, hogy nehéz az egy fészekaljra valót összeszedni. A gémtanya hollótót eleinte az öreg gémek vartyogásából, majd a fiatalok rekedt kiabálásából s az egyre sűrűbb gémjárás irányából lehet kinyomozni. A pihenő öreg gémek a tanya fáinak gályáin, behuzt.tt nyakkal guur^'asztaimk. A szürkegém tanyáján osott első lövésre valamennyi öreg fölkerekedik, eleinte szinte tanácstalanul össze-vissza szálldosnak, hallatva közbon-közben rekedt hangjukat ; a további lövésekre azonban a tanya fölött oly magasra emelkednek, hogy az égkékjón alig tűnnek föl s csak hosszabb idő múlva kezdenek ismét jelentkezni, ä szürke-gém költöző ; a telet Afrikában tölti. Enyhe teleken egyes példányai nálunk maradnak, így p. az 1898. január 16-án a Kis-Balatonon látott két példány is ily áttelelő volt. Tavaszi érkezése az idő járás szerint változik ; s a KisBalatonra nézve ornithologiai naplómból álljon itt néhány adat : 1894- ben első megjelenése : marc. 2. 1895- ben „ „ „ 24. 1896- ban „ „ „ 3. 1897- ben „ „ febr. 19. A tavaszi vonulás 3—9 napig tart, mert az első érkezéstől, a normális létszámig ennyi idő folyik le. ősszel szeptemberben