Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lóczy Lajos: A Balaton télen

A Földön található jég nem mind egyenlő ; tengervíz, tó, folyó és jégár jege különböző módon keletkeznek és szerkezetükben is különböznek. A sarki tengerek sós vize —3 0°-ra is lehűl, mielőtt megfagy. A folyókon akként támad a jég, hogy a felülről lenszó kásás jéglepények, meg a nyugodtabb vizű siker mederből elszakított jégtáblák összetorlódnak, a zaj megáll és a rögös, levegőbuborékkal teli jég lassankint ellepi az egész folyót. Híg vizén azután a rögös jég között utólag simára is befagy a folyóÀ jégárak jégtömegei az örökös hó magas régióiban, a hóvonal felett lehulló hónak részleges megolvadása és újra megfagyásából keletkeznek. A hóvonal feletti völgykatlanokban a szélviharoktól és a lavináktól odaszállított 2—300 m. vastag hótömegek, súlyuk és a napsugárzás következtében, jeges hóvá (firnhóvá) alakulnak át. Súlya miatt a jeges hó lassan lefelé mozog a völgyben és a hóhatár alatt szemcsés jégbe megy át, mely, mint valami óriásnak a nyelve, az erdők, sőt a gyümölcsfák régiójáig is lenyúlik. A jégár anyagát az olyan jéggel hasonlíthatjuk össze, melyet hólabdázó gyermekeink az olvadó vizes hóból kezükben összegyúrnak, hogy pajkosságból nagyobbat üthessenek az ellenfél hátán. À tónak jege mindezektől különböző módon támad. A mig valamely álló édesvíznek egész tömege -)- 4 C°-ra le nem hült, nem fagyhat be. Az édesvíz legnagyobb sűrűsége ennél a hőmérsékletnél van. A felszínen 4 fokra lehűlő vizrészecskék, mint legsűrűbbek és legsúlyosabbak, azonnal a fenékre szállnak. Mindaddig nem lehet tehát 4 foknál hidegebb a víz felszíne, a míg az egész víztömeg alulról fölfelé a 4 fokot föl nem vette. Ennek bekövetkezése után a felszín lehűlhet 0 fokig, sőt valamivei 0 alá is, minthogy a 4 fok alatti könnyebb víz úszik a 4 fokoson. Nagyon mély tavak a viznek e természete miatt nagyon nehezen fagynak be, sőt van néhány olyan tó Közép-Európában, igy a nagy Genfi-tó, mely emberemlékezet óta soha sem fagyott be. A viz felülről lassan melegszik föl ós lassan hül le ; mert ahhoz, hogy egy térfogati rósz viz egy fokkal lehűljön, ugyanannyi levegőnek, 3080- foknyi fölmelegedósét kell okoznia. A viz ugyanis 770-szer nehezebb a vele egyenlő térfogatú levegőnél. Kísérletekből kiderült, hogy ugyanazon hőmennyiség, a mely egy sulyrész vizet egy fokkal fölmelegít, ugyanazt a súlyú levegőt 4 fokkal melegíti föl. Nyilvánvaló tehát, hogy ugyanazon levegő-