Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - Rainer Pál: A bajor örökösödési háború zuckmanteli ütközetét ábrázoló festmény a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban

86 HADTÖR TENELEM Zuckmantel város az egykori Oszt­rák-Sziléziában található, a Bischofs­koppe nevű hegy (v.o. a 7. számú fel­iratban szereplő Koppe-val!) lábánál, az egykori osztrák-sziléziai-porosz ha­tár közelében. 4 A város mellett 1779. január 14-én csakugyan ütkö­zet zajlott le a porosz és a császá­ri—királyi csapatok között. A kép egyes feliratai (7., 9., 10., 11. számok) több-kevesebb pontos­sággal megnevezik az ütközetben résztvett császári—királyi alakulato­kat. Ezek a következők: Deutschmeister gyalogezred: a cs. (és) kir. 4. gyalogezred, ame­lyet 1696-ban állítottak fel, s amely egészen 1918-ig, az Osztrák—Magyar monarchia felbomlásáig létezett. Az ezred tulajdonosa a Német Lovag­rend mindenkori nagymestere, az ún. fő- és németmester (Hoch- und Deutschmeister) volt. 1761-1780 között Károly lotharingiai és bari herceg, cs. kir. altábornagy, a római birodalom tábornagya töltötte be ezt a tisztet, aki 1780-ban halt meg. Az ezred parancsnoka 1772—1779 kö­zött br. Ludwig Grafforst későbbi vezérőrnagy volt. Az ezred Alsó­Ausztriából nyerte legénységét. Az ezred katonái égszínkék hajtókát és sárga gombot viseltek. 5 Langlois gyalogezred: a cs. (és) kir. 59. gyalogezred, amelyet 1682-ben állítottak fel, és amely szintén 1918-ig létezett. Az ez­red tulajdonosa 1771—1789. között br. Peter Langlois altábornagy volt. 1778 január közepén ő volt az Alsó­Bajorországot megszálló császári csa­patok parancsnoka, 1789-ben tábor­szernagyként halt meg Triesztben. Az ezred parancsnoka 1777-től Johann Schindler ezredes volt, aki 1786-ban halt meg vezérőrnagyként. Az ezred Felső-Ausztriából, később részint Salzburgból is nyerte legénységét. Az ezred katonái narancsszínű hajtókát és sárga gombot viseltek. 6 Darmstadt dragonyosezred: az ezredet 1733/34-ben gr. D'Ol­lone alezredes állította fel. Az ezred tulajdonosa 1768-1782. között György Vilmos hessen-darmstadti herceg, lovassági tábornok volt, aki 1782-ben halt meg Darmstadtban. Az ezred parancsnoka 1773—1782. kö­zött Franz Levenehr Freiherr von Grünwall ezredes volt, aki a bajor örökösödési háborúban 1778-ban Jassenánál már kitüntette magát bá­torságával. 1783-ban vezérőrnagyi rangot kapott és György Vilmos her­ceg halála után az ezred tulajdonosa lett. 1812. június 6-án altábornagy­ként halt meg. Az alakulat 1773-1798. között mint svalizsér (chevaux-legers) ezred működött, így a festményen szereplő dragonyos elnevezés pontatlan, az 1773. előtti állapotokra utal. (Az ütközetet leíró munkák Levenehrt, mint svalizsér ezredest említik.) Az ezredet többszörös átszervezés után 1860-ban megszüntették. Az ezred katonái császársárga hajtókát és sárga gombot viseltek. 7 Varasdi horvát határőr huszárok: a 10. számú felirat egyszerűen mint varasdiakat (Warestiner = waras­diner) említi őket. Ezt a csapatot 1746/47-ben János sachsen-hildungs­hauseni herceg, tábornok szervezte, mint huszár osztályt (Husaren Corps). Az alakulatnak tulajdonosa nem volt, eredetileg 5 századból állt. 1749-ben létszámát 2 századra csök­kentették, majd 1763-ban 6 század­ra emelték. A csapat 1780-ban szűnt meg, ekkor legénységét a horvát ha­tárőrgyalogság vette át. A varasdi huszárok fekete csákót, fűzöld dol­mányt és ugyanilyen mentét, buzér­vörös nadrágot viseltek. A zsinórozás és a gombok sárgák voltak. A szablya mellé 1774-ben ulánus lándzsával is felszerelték őket. A lándzsán kis fe­kete-sárga zászlócskát hordtak. 8 A Laczkó Dezső Múzeum festményén, a kép bal alsó szélén jól kivehető egy ilyen lándzsás horvát huszár, 9 amint egy másik kék dolmányos (valószínű­leg sorezredbeli) huszárral együtt megszalaszt két szürkeruhás porosz huszárt. Mesterlövészek: a 7. szám „Scharff: Schützen" fel­irata utal rájuk. Közelebbi megje­3. ábra. Horváth határőr huszár. Részlet a festményről. (Foto: Nagyvári Ildikó VBM.J lölés nélkül, és mivel a kép hátteré­ben olyan apró méretben szerepel­nek, hogy ruházatuk már kivehetet­len, pontosan nem lehet megállapí­tani, hogy melyik alakulat lehet ez. Elképzelhető, hogy a horvát ha­tárőrséghez 1768 óta beosztott mes­terlövészekről van szó. 10 De az is lehet, hogy a bajor örökösödési há­borúban felállított tiroli mesterlö­vész szabadcsapat (Tiroler Scharf­schützen-Corps) katonái ezek. Utób­bi alakulatról tudjuk, hogy Cseh- és Morvaországban harcolt, parancsno­kuk Carl Gerstner őrnagy volt. A csa­patot a hadjárat után, 1779-ben fel­oszlatták. 1 x Szabadcsapatbeli vadászok: szintén a 7. számú felirat „frey­jáger" megnevezése utal rájuk. Köze­lebbi kilétük bizonytalan. Talán az imént említett tiroli szabadcsapat katonái voltak. Ennek az önkéntes osztagnak ugyanis lövészei és vadá­szai is voltak. Mivel a lövészekkel együtt szerepelnek, ez a feltevés va­lószínűnek látszik. Bánáti szabadcsapat: az ütközetet leíró egyik ezredtör­téneti munka 1 2 említi az alakulatot, a festményen nem szerepelnek. Ezt a szabadcsapatot Thomas Metzker von Hackenthal ezredes állította fel 1778-

Next

/
Thumbnails
Contents