Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - V. Molnár László: Kanizsa vára a Nádasdyak korában (1532–1568)

HADTÖRTENELEM 75 A Reese melletti török lesre válaszul Tahy Ferenc előbb Korotna, majd Kálmáncsa, Szentlőrinc és Csurgó mellett vert szét kisebb ellenséges erőket, s ezekért a sikeres akciókért 1560-ban az uralkodótól Öreglakot és Balatonberényt kapta jutalmul. A kanizsai kapitánynak ugyancsak jelentős része volt a hírhedt hegyesdi török vár elleni támadásban, amikor 1561. április 4-én Magyar Bálint fonyódi, Gyulaffy László csobánci és a Nicolas Salm vezette győri helyőrség katonáival 10 napi ostrom után bevették a gyűlölt erődöt. Hegyesd török parancsnokát fogolyként Bécsbe szállították, majd a vár falait a környékbeli lakossággal földig romboltatták le.

27 Az 1560-as évek elejétől Arszlán pécsi pasa rendszeresen megtámadta a kanizsai és a szigetvári végváriakat, sőt 1562 tavaszán a Dráván túl, Monoszlónál palánkvárat kezdett építtetni, hogy onnan mindenkor szemmel tarthassa a portyázó magyar helyőrségek katonáit. Erről Zrínyi Miklós, a szigetvári kapitány megbízható kémeitől hamarosan tudomást szerzett, ezért az Arszlán pasa elleni közös katonai akcióra szólította fel Kanizsa és Babócsa várának parancsnokait. Ennek megfelelően a fenti három helyőrség egyesült katonasága olyan váratlanul lepte meg a törököket, hogy azoknak még csapataik hadrendbe állítására sem maradt idejük, s így rövid, de annál hevesebb küzdelem után kénytelenek voltak megfutamodni.

28 1566 szeptemberében a kanizsaiakat nagyon lesújtotta Szigetvár török kézre kerülése, mivel legnagyobb igyekeztük ellenére sem tudtak segítséget nyújtani Zrínyi Miklósnak?

9 Ebben az időben ugyanis Tahy Ferencet a várőrség nagyobb részével az uralkodó a győri táborba rendelte. Zrínyi György vicekapitány — a „szigetvári hős" fia — azonban nem indulhatott apja megsegítésére, mivel neki akkor Kanizsa védelmét kellett irányítania. Szigetvár török kézre kerülését követően, 1566. szeptember 15-én Szokoli Musztafa budai beglerbég Zrínyi levágott fejét I. Miksa (1564— 1576) császárnak küldte el, aki udvari orvosával azt bebalzsamoztatta. A levágott fejet ezt követően előbb Kanizsára vitték, ahol a Ferenc-rendiek templomában három napig közszemlére tették, majd nagy pompával Csáktornyára szállították, s ott a családi sírboltban Zrínyi első felesége, Frangepán Katalin mellé temették el. 1567 nyarán aztán újabb csapás érte a kanizsaiakat Tahy Ferenc halálával, akinek a helyére Zrínyi Györgyöt nevezték ki. Az új kapitány azonban csak rövid ideig töltötte be ezt a tisztét, mivel Keglovits Péter halála után ő lett a csáktornyai vár tulajdonosa, s ezért lemondott a kanizsai parancsnokságról. Zrínyi Györgyöt követően Kanizsa élére a XVI. század közepének egyik legkiválóbb végvári tisztjét és leghíresebb bajvívó katonáját, Thury Györgyöt nevezték ki, aki rendkívüli harci erényeivel már ezt megelőzően is számos ütközetben kitűnt, ezért Miksa császár Pozsonyban lovaggá ütötte.

30 Várerődítési munkák A török csapatok meg-megújuló támadásai már az 1550-es évek közepétől arra kényszerítették Nádasdy Tamást, hogy a várat megerősítse és egy esetleges hosszabb ostromra is felkészüljön. Therjék Tamás, aki a maga korában híres építőmester volt, ezt jelentette Kanizsáról 1555. október 6-án: „Az közfalnak czövekeit és gerendáit felverettem vala, félig fel vagyon rakva, az kik látják mind dicsérik. Lövőhely két helyen lészen rajta: a víz-szinten, s azon felül."

3 l Ezek az erődítési munkák szakadatlanul folytak, így előbb Szele Jakab tiszttartó irányításával 1567 tavaszáig, majd az azt követő évtizedben is. Szele Jakab 1558-ban keltezett levele szerint: az építőmunkások a palánkfalak és a bástyák földdel való feltöltésén dolgoztak, de 6. ábra. Zrínyi Miklós gróf, a ,,szigetvári hős". 7. ábra. I. Ferdinánd német-római császár és magyar király. nem lévén elég vasszegük, a kötésekkel kissé hátramaradtak. A következő év januárjában pedig azt jelentette Kanizsáról Nádasdy Tamásnak, hogy a Rajky-bástya és a mellette húzódó palánkfal feltöltését elvégezték, s befejezték a kapu melletti bástya felépítését is. Ez utóbbi vastagsága — a tiszttartó jelentése szerint — kívülről 3 öl, belső oldalán pedig 2 öl. Szele Jakab leveléből kiderül, hogy a Szalay Lénárt és a Máté diák bástyái között húzódó falakat is megfonták, továbbá a szükséges ,J.övő8. ábra. Nagy Szulejmán szultán. Dominicus Custos metszete a XVI. századból. (Magyar Történelmi Képcsarnok)