Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Művelődéstörténet - Szabó György: Torkos Jakab dunántúli református püspök kanonica vizitációja 1747-ből

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 47 rektorkodás után — lett másodlelkész Komáromy József mellett. Ekkor 24 éves. 1752. május 8-ig pápai prédikátor, amikor is a pápai eklézsia vallásgyakorlatát királyi rendelettel betiltották. Pápáról elűzetvén, 1752-ben Peremartonban, majd 1758-ban Adásztevelen foglalt el lelkészi állást. 1745-ben — 34 évesen — Kenessey István dunántúli főkurátor hathatós közreműködésével választják püspökké, mely tisztét 40 esztendőn át, egészen 1785ben bekövetkezett haláláig viselte.

5 Már mint nem aktív lelkész, de megérhette a pápai gyülekezet, valamint a kollégium Pápára való visszatérését. Egyébiránt nagybátyja volt Torkos Jakab (II.) csöglei, majd pápai lelkésznek, aki 1795-től 1813-ig volt az egyházkerület püspöke. A Torkosról szóló életrajzi méltatások, illetve biográfiai kézikönyveink nem tudnak nyomtatásban megjelent munkájáról. Pedig van, mégpedig egy halotti prédikáció, melyet Kenessey István főgondnok felett mondott el Pápán 1750-ben, s még ebben az évben ki is nyomtatták „Istenfélő hívekhez méltó halotti sírás . . ." címmel, feltételezhetően Veszprémben. A nyomtatvány Torkosé mellett tartalmazza Hevesi Sámuel és Kun János emlékbeszédét is.

6 Két vaskos kötetben a Dunántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának Kézirattára őrzi magyar nyelvű prédikációit, mellyeket Pápán 1735 — 1752 között mondott el.

7 Respondens volt az 1734-ben Zürichben tartott disputáción (De divina hominum vocatione . . .), melyet Hottinger János Jakab zürichi professzor elnökletével tartottak. Feltételezhetően ő a szerzője annak a könyörgésgyűjteménynek, mely a „A Papai Nemes árva Ecclesianak siralmas éneke . . ." címet viseli. A három prózai illetve verses könyörgést Torkos a pápai egyház és kollégium száműzetésének időszakában, illetve a Pápára való visszatérés után írhatta meg.

8 A Dunántúli Református Egy-, házkerület Levéltárában (Pápa) találjuk meg Járdánházy Gábor pápai professzor, 1785. december 1-én Torkos felett elmondott halotti orációját, mely életrajzához nélkülözhetetlen adalékokkal szolgál.

9 Torkos Jakab püspöksége a dunántúli református egyházkerület történetének legnehezebb időszakára esett, mely a lassú haldoklás, az elsorvadás időszaka volt. Csak szemléltetésül jegyzem meg, hogy a „csendes ellenreformáció" időszakában 150 templomot vettek el a reformátusoktól az egyházkerület területén.

1 ° Tudjuk, hogy az első Carolina Resolutio (1731. március 21.) óta a református egyházban is a katolikus főesperesek végezték a kanonika vizitációt. A dunántúli református egyházkerületben is folytak ezek a megszégyenítő, s egy másik felekezet belső életébe jogtalanul beavatkozó vizitációk. Egyedül Padányi Biró Márton veszprémi katolikus püspök-főispán 46 protestáns templomot záratott be Somogyban, egy vizitációja után.

11 Torkos Jakab közvetlenül megtapasztalhatta az árvaságra jutott, s pusztulásnak indult református eklézsiák sanyarú sorsát. Az állandó tiltakozáson kívül egyebet nem igen tehetett, de mégis megpróbált mindent, ami jogilag lehetséges volt. Ebben a heroikus küzdelemben, a gyülekezeteket fenyegető ítélet elhárításában erős támasza volt Kenessey István, az egyházkerület első főgondnoka, egészen 1750-ben bekövetkezett haláláig. De a még „virágzó" gyülekezeteket is erősíteni akarta — hisz az aggasztó külső körülmények ellenére a legtöbb gyülekezetben tovább folyhatott az egyházi élet —, s ezért, mint szuperintendens végigjárta egész egyházkerületét. Ennek megmaradt dokumentuma a veszprémi, peremartoni, s belsősomogyi gyülekezetek egy részének meglátogatásáról felvett jegyzőkönyv. Egyházlátogatása azonban nagy szálka volt a katolikusok, s az aulikus vármegye szemében, melynek főispánja Padányi Biró Márton, a fanatizmusáról, s protestánsgyűlöletéről hírhedt veszprémi katolikus püspök volt. A vármegye 1748. február 11-én kelt levelében megtiltja Torkosnak az egyházlátogatást, s törvénytelenségre hivatkozva, püspöki jogainak felfüggesztése céljából felír a kancelláriához.

1 3 A szuperintendens válaszában törvényes megválasztására, valamint az 1734. október 20-án megjelent második Carolina Resolutio-ra (5. pont) hivatkozik, mely megengedte a protestánsoknak, hogy négy evangélikus és négy református püspököt válasszanak, s hogy azok zavartalanul végezhessék a vizitációt.

14 Ám Torkos válasza nem elégíti ki a vármegyét, ismét figyelmeztetik, s követelik tőle a püspöki cím azonnali letételét. Tulajdonképpen ezt panaszolja el a szuperintendens Mária Teréziához írt, roppant diplomatikusan megfogalmazott kérvényében, kérve a megye rendreutasítását.

15 A Bécsben, 1749. október 9-én kelt, s a kancellária útján közölt leiratában az uralkodó részletes tájékoztatást kér a vármegyétől Torkos Jakab ügyében, de helyesli annak minden lárma és pompa nélkül végzett egyházlátogatását.

16 A vármegye meghallgatása 2. ábra. Torkos Jakab (címszerző) címere. A címert III. Károly adományozta. (Bécs, 1725. október 16.) Részesültek az adományban felesége, Cseh Erzsébet, valamint gyermekeik: István, Jakab, János, József, Zsuzsanna, Rebeka. (OL, R. 64.) után, 1750-ben kelt leiratában a Helytartótanács Torkost törvényes szuperintendensnek ismeri el, s megengedi neki az egyházlátogatások folytatását is.

1 7 Torkos összesen 52 gyülekezetet vizitált a jelzett, s aránylag rövidnek nevezhető időszakban (1747. május 26—június 12.). Ezek a gyülekezetek a püspöki látogatás időrendjében a következők: (a helynevek eredeti formájában!) Veszprémi Traktus: 1. Szent Gál, 2. Vámos, 3. Alsó Örs, 4. Veres Berény, 5. Csór Peremartoni Traktus: 6. Lepsény, 7. Füle, 8. Csajág, 9. Kis Kovácsi 3. ábra. Torkos Jakab püspök címere. Gyürűspecsétje alapján rajzolta Mógor Tamás