Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - S. Laczkovits Emőke: Veszprém megye textilművészete. II. A halottas lepedők

34 NÉPRAJZ 6. ábra. Farok nélküli madár a halottas lepedőn mást követő, vagdalásos mezővel elválasztott szarvasok, amelyeknek homlokából mintha életfa nyúlna a magasba. Fehérrel hímzett és az SzF 251 leltári számot viseli. (10. kép) Az állatalakos ábrázolások mellett 22 esetben csillaggal, kehellyel vagy tulipánnal (pohárnak is felfogható), gránátalmával-tulipánnal díszítették a vagdalásos halottas» lepedők szélét. Egy esetben élére állított négyzetek alkotják a fő mintát, amelyet cserépből kinövő, kétfelé hajló leveles ágak vesznek körül. Egy-egy ilyen ággal körülvett négyzet ismétlődik az egész hosszanti oldalon. Leltári száma 77.44.8, ez is fehér varrásos. (11—12. kép) Egyedi az a lepedő, amelynek vagdalásos mintája középen elvágott, de oldalával egymáshoz simuló tulipánsorból áll. Leltári száma SzF 18. (13. kép) Ezeknek a lepedőknek a széllezárására többnyire fekete szőrfonallal, keresztszemes technikával növényi motívumokból álló sort, azsúrozást, subrikálást alkalmaztak, amely a fő mintasort keretbe foglalja. Többségüknek az alján pedig vertcsipkéből, általában karéjosan képzett díszítősáv található, 10—15 cm szélességben. Hímzéstechnika: fehér vagy színes selyemfonallal, laposöltéssel hímzett és vagdalással áttört a felületük. A fehéren kívül a következő színeket ill. színkombinációkat alkalmazták: legkedveltebb volt a sárga, világosabb és óaranyba forduló árnyalataival. Ezt követte a türkiz, a sötét- és világoszöld, a vörös, a barna, az ekrü, a drapp és gyakran a fekete. Egyetlen esetben sötétkék hímzést is találtunk (SzF 151). Színkombinációkként általában három színt alkalmaztak együttesen: 1. türkiz+zöld+sárga, 2. sárga+vörös+zöld, 3. sárga+barna+zöld, 4. ekrü+barna+sárga, 5. sárga+vörös+ drapp. A lepedők nagyságát a töredékek esetében nagyon nehéz megállapítani. Feltételezzük, hogy a teljes lepedő méretével megegyező, vagy azt megközelítő nagyságúak voltak a többiek is. Ez a nagyság közel azonos, kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók csak. így, sorravéve a méreteket, elmondható, hogy 110-180x 130—280 cm nagyság között változott méretük, a 300 cm-t egyetlen esetben sem haladta meg hosszúságuk, szélességük pedig nem volt 100 cm alatti. Tulajdonképpen ugyanez a nagyság jellemezte a többi díszített halottas lepedőt: rececsipkést, a keresztszemest, a lyukhímzéses, de a díszítetlen (legfeljebb!) csipkeszegélyest vagy fodrost is. Rececsipkebetéttel ékesített fehér halottas lepedőt 14 db-ot őriz gyűjteményünk. Ezek a csipkék a vászonlepedők alsó harmadát díszítik, esetleg úgy varrták a lenvászon lepedőkhöz, hogy utána széllezáró csík is következik: többnyire vertcsipke, de 7. ábra. Az élet-vize két oldala a halottas lepedőn előfordul a hímzett, szálvonásos csík is. A rececsipkebetétek mustrái: tulipán gránátalmával, rozetta csillaggal, tulipán fogazott levéllel, szőlőfürt piros szőttes széllezáró csíkkal (utóbbi Gömörből származik, leltári száma: 76.7.9), tulipán, gránátalma, csillag, életfa fogazott levelek és csillagok keretében, cserépből kinövő virágbokor, életfa szőlőtővel és csillaggal körülvéve, tulipán rózsával, valamint szőlőtő. A növényi elemekkel díszített halottas lepedők sorából e rececsipkés textíliacsoportban kiemelkedik az SzF 19 leltári számon nyilvántartott darab, amelyen egymást követő pávasor látható, közöttük reneszánsz virágkehely, amelynek két szélén egymással szembeforduló kis pávák, míg a nagyok lábainál egy-egy egymás mögött haladó kicsi páva látható. Vöröspamutos keresztöltéses sor keretezi az ékített betétet. (14. kép) Hasonló hozzá, bár kevésbé gazdag ékítménycsíkkal az SzF 42 leltári számú lepedőtöredék. Rececsipkebetétjén egymást követő pávák haladnak, amelyeket cserépből kinövő virágbokor választ el. A cserepek két oldalán egymás felé forduló apró pávák ülnek. A nagyok lábainál négy karéj os rózsa látható, amely mögött egymás után haladva két-két kis páva következik. (15 kép) A felföldi lepedő díszítménye fehér pirossal keverve, a többi azonban mind fehér, e színtől legfeljebb csak a széllezáró csík tér el. Nagyságuk, ahol nem töredékről van szó, megegyezik a vagdalásos halottas lepedőkével. A múlt században készültek a keresztszemes halotti lepedők, amelyeknek jelentős része a háborús évek utolsó szakaszában, majd az azt követő esztendők raktározási gondjai következtében olyan állapotba került, hogy kézbe fogni is kockáza-