Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)

RÉGÉSZET 13 74. ábra. Réty: a félköríves apsziszu temp­lom 1., a sekrestye falának az alapozása 2., az ikafalvi templom maradványai 3. A XIV. században a ház már a föld felszínén épült, kétosztatú, s a tűzhely felépítése is bonyolultabb. A fal alapozás árkába agyagot döngöl­tek. Ezt az eljárást az Alföldön temp­lomok építésénél használták. A haz falait fából készítették, mint a boro­naházakét. Erre mutatnak a falak mentén talált megszenesedett geren­dák maradványai. A falalapozás árkaiban döngölt agyag a ház faszer­kezetének elpusztulásakor égett szu­vattá. A félig földbemélyített, valamint a földfelszínén épült ház tetőszerkeze­tének a megállapítására nincs sok adatunk. A földbemélyített kunyhó­nál valószínű a szeleméngerendás te­tőzet a gödör falainak a szélére tá­maszkodott. 32 Cölöpnyomokat csak Csernátonban a két tűzhelyes kuny­hónak egyik oldalánál találtunk. A csíkszentkirályi kunyhók sarkaiban voltak a tetőoszlopok. A XIII. és a XIV. században szintén nyeregtetőt készítettek. Ami a tűzhelyeket illeti, a kunyhó földfalába vájt kemencét, ami az al­földi kora középkori falvak jelleg­zetes tűzhelye 33 az eddigi kutatá­sainknak eredményei szerint ismere­tes Székelykeresztúrról és Torjáról. Kőboltozatos tűzhelyek, melyek az úgynevezett „Dridu" kultúra telepein általánosak, itt ismeretlenek. 34 Álta­lában a nyílt vagy megépített, kövek­kel körülvett, agyagból készült bolto­zatos tűzhely a szokásos. Ezt az alföl­di kora középkori házaknál is meg­találjuk. 3 5 Az eddigi kutatások eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a Szé­kelyföldön a kora középkori telepü­lések időrendjének, valamint jellegé­nek a megállapítása sok nehézségbe ütközik. Az eddig talált emlékanyag alapján elfogadható az, hogy a korai települések szétszórtak voltak. A települések lakóinak életkörülményei egyszerűek voltak, nem sokban kü­lönböztek a kora hűbérkor népessé­gének életmódjától. Az állattartás, a pásztorkodás jelentős szerepet ka­pott. A lovas életmódra mutat a sar­kantyúknak a gyakori előfordulása. A földművelés is intenzíven folyt. Ezt bizonyítják a kunyhókban előke­rült malomkövek. Ami az edénymű­vességet illeti, a helyi készítmények mellett megtaláljuk az import kerá­miát is. 36 Ez a tény a Kárpátok kül­ső lejtőjén levő területekkel való ke­reskedelmi és kulturális kapcsolatok­ra mutat. A rendelkezésünkre álló adatok nem elégségesek a kora kö­zépkori falvak településrendjének megrajzolására. Szükséges a teljes te­lepfeltárások elvégzése. Telepásatásaink eredményei azon­ban kiindulópontul szolgálhatnak to-

Next

/
Thumbnails
Contents