Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)

REGESZET 11 11. a. ábra. Leletek Csemetén. 11. b. ábra. Leletek Kilyén. 44 kunyhóból állott.

27 A többi feltárt település kunyhóinak a száma 16 és 20 között váltakozott. A kunyhókban talált munkaeszközök a lakosság foglalkozására: halászat, vadászat, földművelés, állattenyésztés, szövés-fonás, edény készítés, fémek feldolgozása, stb. vetnek fényt. Hogy az ilyen boltozatos kőtűzhellyel ellátott földbemélyített kunyhós települések ezen a vidéken mikor szűnnek meg, erre feleletet adni nagyon nehéz. Eddig egyetlen elfogadható kiindulópontot a csernátoni ásatások alkalmával találtunk. Csernátonban a kora hűbérkori település kunyhói (VIII—X. század) mind tűzvész által pusztultak el. Elpusztulásuk ellenséges támadással is kapcsolatba hozható. A településen talált bizánci éremlelet utolsó érme (II. tábla 9) mint „terminus postquem" a település elpusztulásának az időpontját is jelezheti. Ez az időpont, az éremlelet tanúsága szerint, a XI. század közepe. Közvetlenül a VIII— X. századi település fölött találjuk a cserépüstök darabjait tartalmazó lakószintet, mely a Kárpát-medencében mindenütt általában a XI—XII. századi településekre jellemző.

28 A XI. század második felének, mint megjelenésük időpontjának az elfogadását megerősíti a szászfehéregyházi Kálmán király pénzével datált temető is.

29 Ez, valamint a többi köznépi nyílt temető is Erdély délkeleti részében

30 korai települések létezését bizonyítják. Zabolán a temetőhöz tartozó település még eddig nem került elő. Csernátonban pedig a korai temető nem ismeretes. Mindegyik azonban, a temető és a település is, fontos adatokat szolgáltatnak a kora középkori falvak kialakulása történetének ismeretéhez. 12. ábra. Kézdikővár: a „Faluhely", a XII. századi templom és temető. Kézdikővár ( Feselnek ) faluhelye ^ Bolygatatlan sír Bolygatott sír " Patak