Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - Ury János: A Péti Nitorgénművek Rt. ellen 1944. június 14-én végrehajtott amerikai bombatámadás története

HADTÖRTENELEM 113 5. ábra. A gyár amerikai légi felderítésé­nek kópiája. Készült: 1944. április 12-én. A látható objektumok: 1. Cser-erdei nagy tárolók. 2. Murvabánya. 3. A tervezett lé­gitámadás „tengelye" (ezt a kidolgozó cso­port rajzolta a felvételre, ehhez mérte fel a támadás szögét a navigátor). 4. Belső la­kótelep. 5. Pétisó nagyraktár. 6. Olaj­üzem. A vállalat vezetői április 15-én Győrbe látogattak az Ipartelepeket ért súlyos bombatámadás tapaszta­latainak megbeszélésére. A tapaszta­latok összegzéseként megállapították, hogy fokozni kell az óvóhelyek biz­tonságát és szilánkvédelem céljából a tartályokhoz vasbeton védőfalak épí­tését rendelték el, valamint a riadó esetén helyükön maradók részére további óvófülkéket gyártottak 8 mm-es acéllemezből. 1944. június 13-án — egy nappal a súlyos légitámadás előtt — az óvó­helyek és óvófülkék megerősítése tár­gyában újabb megbeszélésre ült össze a vállalat —, illetve a légoltalom ve­zetése. A megbeszélésen jelen volt: Dr. Csermely Ottó gyárvezető igazga­tó, Füzéri Béla főmérnök műsz. oszt. vezető, Fischer Viktor légoltalmi pa­rancsnok helyettese, Paál Ferenc te­lepgondnok és légó előadó. A megbeszélést követő helyszíni szemle során az alábbi hiányosságo­kat és sürgős tennivalókat vették jegyzőkönyvbe: 1. számú óvóhely: fő hibája, hogy a földből mintegy 1,5 métert ki­emelkedik. Lökéshullám- és szi­lánkvédelem céljából a nyílászá­rók elé hullám- és szilánkvédő gá­tat kell építeni. 2. számú óvóhely: a födémre hordott 3 méter magas kőrakást további 2 méterrel növelni kell és a belső térben 4 db válaszfalat kell beépí­teni. 3. számú óvóhely: a födémszerkeze­tet 50 cm-es vasbeton lemezzel kell megerősíteni. 5. számú óvóhely: a födémszerkeze­tet 15 cm-es vasbeton lemezzel kell megerősíteni. 6. számú óvóhely: szilánk- és hul­lámtörő falat kell beépíteni a nyí­lászárók elé. A gyári bejárat épületében szolgá­latot teljesítő, helyénmaradó portás és tűzoltó részére a portásfülkével szemben szilánk- és robbanó hullám biztos vasbeton bunker építendő 4 fő részére. A vasbeton és acél óvófülké­ket szilánkvédő fallal kell megerősí­teni. 17 A támadás előkészítése Magyarország és a Szövetséges Ha­talmak közötti hadiállapot 1941. de­cember 12-től egészen 1944. április 3-ig formálisnak volt tekinthető. A szárazföldi arcvorîalak igen nagy tá­volságra voltak hazánktól és a légi­erejük sem tudta elérni Magyaror­szágot az afrikai, vagy angliai repülő­terekről. Csak az 1943 nyarán le­zajlott események után tudtak elő­készületeket tenni közép- és dél­kelet-Európa — köztük Magyaror­szág — stratégiai célpontjai elleni támadások megszervezésére. A Szö­vetséges Hatalmak Angliában állomá­sozó stratégiai légierői, így a 8. Ame­rikai Hadászati Légihadsereg is 1943. június 10-én kézhez kapták az ún. CBO-direktívát (Combined Bomber Offensive), amely később a POINT­BLANK fedőnévvel vált ismeretes­sé. 18 Az amerikai—angol hadvezetés Németország és szövetségeseink hatá­sosabb bombázása érdekében erősí­tette az Európában levő szövetséges hadászati légierő seregtesteit. Az an­gol bombázó légierő parancsnoksága 1944 márciusában már 985 harcké­pes nehézbombázóval rendelkezett (1943 decemberében 811 db). Az amerikaiak 1943 novemberében be­fejezték a 15. Stratégiai Légihadse­reg felállítását, melynek az volt a feladata, hogy az észak-olaszországi, a romániai, magyarországi, ausztriai és dél-németországi objektumokat tá­madja. A szervezés során hatalmas erőket koncentráltak. Míg 1943 de­cemberében a 8. amerikai légihadse­reg 700 bombázó repülőgépet tudott alkalmazni, addig 1944 júniusában a 8. és a 15. légihadsereg már 3300! nehézbombázó repülőgéppel ren­delkezett. 19 Csak a 15. stratégiai lé­gihadsereg 1350 nehézbombázóval, 484 vadászgéppel, 1 P-38-al felsze­relt meteorológiai századdal, és 1 szintén P—38 F—5-kel felszerelt fo­tófelderítő századdal rendelkezett. 20 Csak összehasonlítás képpen: a 101. magyar vadászrepülő osztálynak (ké­sőbb ezred), a 102. vadászosztály­nak kb. 400 db Messerschmitt Bf 109 G-6, G-10 és K-4 típusú re­pülőgépet adtak át 1944-1945 kö­zött? 1 A CBO direktíva végrehajtása az amerikai légierő nagyarányú átszer­vezését követelte meg, ezt az egyesí­tett főparancsnokság 1943. december

Next

/
Thumbnails
Contents