Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a doni fronton. (1942. április–1943. június) II. rész

HADTÖRTENELEM 105 „Berlin tűzterv" alapján, a következő nap hajnaláig folyamatosan mért tüzesapásokat és tűzösszpontosításokat a feltételezett és felderített szovjet felvonulási és gyülekezési körzetekre, készenléti állásokra. Tűz alatt tartották a Meskó-horhost, a 4/II. zászlóalj előtti bozótos horhost, Uriv község K-i nyúlványát (illetve az ez által eltakart doni átkelési helyet) és az ott húzódó horhost, tovább a 66-os erdőt és az erdő mögötti területet. A tüzérezred parancsnokának (Ilkey Győző ezredesnek) jelentése szerint a tüzérség lövegenként 25—25 lövést adott le. Éjszaka 22 óra 40 perckor egy szovjet repülőgép több repeszbombát dobott le a 4. gyalogezred állásaira, ahol a csapatok — bár központilag elrendelt készenléti vagy riadóállapot nem volt — a megkettőzött őrszemek laza vonala mögött töltötték a fűtött bunkerekben az éjszakát. A 7. könnyű hadosztály két gyalogezrede közül csak a 4. gyalogezred tisztiállománya ismert a szovjet támadás és áttörés előtti órákból: 4. gyalogezred parancsnoka: Csoknyay Pál ezredes, 1. segédtiszt: Irmay Ferenc ht. fdgy., 2. segédtiszt: Koppányi Sebestyén ht. fdgy.) 4/1. zászlóalj pka.: ófalvi Kosztka Vilmos százados, segédtiszt: Hevesi Imre ht. hdgy.): 1. század (pk.: dr. Tóth Pál t. fdgy.), 2. század (pk.: Kovács Árpád t. fdgy.), 3. század (pk.: Tiszai Fülöp t. hdgy.), I. géppuskásszázad (pk.: Falvasy László ht. hdgy.) 4/H. zászlóalj (pk.: Hegymeghy László százados, segédtiszt: Török Miklós zászlós): 4. század (pk.: Németh István t. hdgy.), 5. század (pk.: Sümeghy István t. hdgy.), II. géppuskás-század (pk.: Damm Tibor t. zászlós), 4/III. zászlóalj (pk.: Cicatricis Miklós őrnagy, segédtiszt: Román István t. zászlós): 7—8. század (pk.: Szálai József t. hdgy.), 9. század (pk.: Etényi István t. hdgy.), III. géppuskás-század (pk.: Szabó Gábor t. fdgy.) Az ezred létszáma: 85 tiszt és 3664 fő legénység. A 35. gyalogezred (pk.: Vécsey Béla ezredes) 35/1. zászlóaljának parancsnoka: Bokor László alezredes, 35/1. zászlóalj parancsnoka: Mátray (?) A tisztikar névsora ismeretlen. (Kivételt képez a 2. század parancsnoka: Bondor Vilmos hdgy.) Az ezred létszámadatai ismeretlenek. 7. tábori tüzérezred (pk.: Ilkey Győző ezredes.) 7/1. tábori tüzérosztály (pk.: Lugossy László százados): 7/2. üteg (pk.: Lackner István fdgy.), 7/3. üteg (pk.: Holczschuszter Gyula fdgy.), 7/6. üteg (pk.: Schwabbauer Oszkár fdgy.), GH főnök: Hirschler Gusztáv fdgy., orvos: dr. Walter Károly o. fdgy.) 7/II. tábori tüzérosztály (pk.: vitéz Kalotay Béla százados, segédtiszt: Pröhle Jenő fdgy.) felderítőtiszt: Poroszlai Vincze János zászlós, bemerőtiszt: Mechle Géza zászlós): 7/4. üteg (pk.: Kapuy László fdgy., elsőtiszt: dr. Györe László fdgy., felderítőtiszt: Gallasy József zászlós), 7/5. üteg (pk.: Ratkovics József fdgy., elsőtiszt: dr. Udvardy Jenő hdgy.), felderítőtiszt: Horváth János zászlós), 7/7. üteg (pk.: CzilczkerMayr Aurél hdgy., elsőtiszt: Bóka Béla hadapródőrmester, majd (I. 3—14. között) Balogh Tibor zászlós, felderítőtiszt: vitéz Hegyi Zoltán zászlós. 7. gépvontatású légvédelmi ágyúsüteg (pk.:Fiáth Pál fdgy.), 7. légvédelmi géppuskás-század (pk.: Hermann zászlós.) Annak ellenére, hogy a 4. gyalogezred és a 7. könnyű hadosztály parancsnokai meg voltak győződve a közeli szovjet támadásról, a 2. magyar hadsereg parancsnoksága még most sem tartott az urivi hídfőből várható szovjet támadástól. Ezt a helyzetet tükrözi a hadsereg vezérkari főnökének 1943. január 11-i helyzetmegítélése: „1. Sem az általános helyzetről, sem a jobb szomszédról tájékoztatást nem kaptunk. 2. A mai nap folyamán befutott hírek megerősítik azt, hogy a Jariv-i hídfőben az ellenség erőket von össze. A helyzet lehető tisztázására Lajtos vk. százados egy FK. repülőgéppel végigrepülte elsősorban a Jariv-i hídfőt és azután a Scsucsje-i hídfő területét is. E felderítő repülés nem hozott semmi pozitív eredményt, számottevő erőket nem tudott sehol megállapítani, éppen ügy, mint a többi kiküldött német repülőgép. A nap folyamán este 22 h-ig beérkezett hírek alapján az volt a benyomásom, hogy a Jariv-i hídfőből nem kell támadással számolni holnap. Ezt a benyomásomat Winter vk. ezredessel („B" hadseregcsoport hadműveleti osztályvezető — Szerző) közöltem. 3. A Hgr. B-nél leadott helyzetközlésem után vettem a hírt (egy hadifogoly vallomása), hogy a Jariv-i -hídfőben egy újabb hadosztály volna. Biztonság kedvéért a légierőket felkértük, hogy a holnapi beavatkozásra legyenek készek. 1/11. Ko." 1943. január 11-én estére a szovjet 40. hadsereg (pk.: K. Sz. Moszkalenko vezérőrnagy) öt lövészhadosztállyal és egy lövészdandárral, valamint három harckocsidandárral befejezte felvonulását a Sztorozsevoje— Szeljavnoje—Uriv-i hídfőben. A hadsereg déli — bal — szárnyán pedig a 18. önálló lövészhadtest állt támadásra készen. A 40. hadsereg 12 kmes arcvonalon állt szemben a IV. magyar hadtest 20., 7. és 13. könnyű hadosztályaival: a hadsereg É-i szárnyán (a magyar 20. könnyű hadosztállyal szemben) vonult fel a 141. lövészhadosztály (számos megerősítő egységgel), a hadsereg centrumának E-i szárnyán (részben a magyar 20. k. hadosztály déli szárnyával, részben a 7. könnyű hadosztály É-i szárnyával, a német 429. gránátosezreddel szemben) gyülekezett a 25. gárda lövészhadosztály (9165 katonával, 183 géppuskával és golyószóróval, 191 aknavetővel, 42 tábori- és 24 páncéltörő ágyúval), megerősítve a 805. tarackos- és 322. hadosztályközvetlen tüzérezredekkel, a 4. gárda páncéltörő tüzérezreddel, egy frontközvetlen aknavetőezreddel és hat sorozatvetőosztállyal, továbbá a 116. harckocsidandárral (21 db KV és 26 db T-70es harckocsival), a hadsereg centru

r mának D-i szárnyán, a magyar 4. gyalogezreddel szemben vonult fel a 340. lövészhadosztály (6519 katonával, 136 géppuskával és golyószóróval, 138 aknavetővel, 41 tábori- és 23 páncéltörő ágyúval), megerősítve a 839. tarackos-, a 305. lövészhadosztályközvetlen, egy frontközvetlen aknavető és két páncéltörő tüzérezreddel, hét sorozatvető osztállyal, valamint a 150. harckocsidandárral (29 db T-34,11 db T-70, 3 db T—60-as harckocsival). A hadsereg déli szárnyán — szemben a magyar 35. gyalogezreddel — vonult fel a 107. lövészhadosztály (7191 katonával, 241 géppuskával és golyószóróval, 176 aknavetővel, 44 tábori- és 21 páncéltörő ágyúval), megerősítve az 512. tarackos-, két páncéltörő- és egy hadseregközvetlen aknavetőezreddel, három sorozatvető osztállyal, valamint a 86. harckocsidandárral (4 db KV., 19 db T-34, 17 db T-60, 2 db T-70-es harckocsival.) A 40. szovjet hadsereg II. lépcsőjében vonult fel a 253. lövészdandár (4127 katonával, 78 géppuskával és golyószóróval, 67 aknavetővel, 11 tábori- és 10 páncéltörőágyúval) a 25. gárda lövészhadosztály mögött, a 305. lövészhadosztály (6606 katonával, 241 géppuskával és golyószóróval, 188 aknavetővel, 39 tábori- és 23 páncéltörőágyúval) a 25. gárda lövész- és 340. lövészhadosztályok csatlakozása mögött. A 40. hadsereg frontáttörését továbbra is a 2. légi hadsereg 205., 269. vadászrepülőhadosztályai (65+96 géppel),