Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)

REGESZET 9 9. ábra. A kilyei XII-XHI. századi ház alaprajza 1. a) Tűzhely, b) Edénytöredékek, c) Orsógomb, d) Kő, e) Karónyom. 1. Alluviális homok, 2. Sárga agyag, 3. XIV. századi gödör szürke színű törmeléke, 4. Sötétbarna földréteg (IV. század), 5. Fekete termőföld, 6. A XIII. századi lakóház törmeléke. kripta mögött találtuk meg. A kriptában egy fakoporsó volt, melynek fedelén fehér fejes szegekkel az eltemetett neve volt kiverve: Rétyi Székelly Dávid. A koporsóban, melyet már megbolygattak, egy 50— 60 év közötti férfi váza volt, melléklet nélkül. A templom alapfalait mészkősziklára, mésszel összerakott kövekből készítették, s a felmenő falakat is kőből rakták. A templom belsejében a sziklát lépcsőzetesen mélyítették s az egész belső tér koporsó darabokkal és csontokkal kevert homokos réteggel volt feltöltve. A hajó középen a szentély bejáratáig vászonnal bevont, deszkából készült fülkés temetkezések voltak. Az egyik koporsón fehér porcelánfejű szeggel kiverve az évszám, 1758 állott. Az Úrasztalán levő márványtábla felirata szerint, a templom megnyújtása a XVI. században történt. A 9. a. ábra. Leletek Kilyén: 1-4., Sepsiszentgyörgy-B edeházán: 5. templomhajó megnyújtását Orbán Balázs 1857-re teszi.

20 Ez valószínű egy késői újabb renoválást jelent. A román kori templom méretei az eredeti falmaradványok alapján a következők: a hajó hossza 11,5 m, szélessége 7,80 m, az apszis átmérője 4,65 m, a bejárat szélessége 4,55 m. Az apszis északi oldalán előkerült a sekrestye 0,90 cm vastag falai is. Méretei: kívülről mérve 5 x 4 m. A templom többszöri kijavítási és meghosszabbítási munkálatai folyamán a szentély román kori félköríves formáját megőrizték s nem alakították át gótikus formára, mint a kilyéni templomnál, s a hajó a barokk hatást mutatja. A templom román kori alaprajza, valamint az apszis fala alatti temetkezés azt mutatja, hogy az építési korát a XII. század végére, de inkább a XIII. század első felére tehetjük. Ikafalva határában lebontott egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom is román kori (15. 3. kép). Orbán Balázs szerint a templomnak csak az egyik része XIII. századi, a másik része a XV. században épült. A templomhajót román korinak, a szentélyt gótikusnak tartja.

21 Az újabb kutatások szerint a román korban az egyenes szentélyzáródású templom, melynek építése a ciszterita rendhez kötődik, párhuzamosan megy a falusi építészetben a bencések félköríves szentélyzáródású temp-