Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Régészet - Gläser, Roland–Regenye Judit: A vonaldíszes kerámia és a lengyeli kultúra telepe Kúpon

32 RÉGÉSZET 6. KALICZ N.: MittArchbist. 7, 1977, 119 f, 48. táblai. 7. KALICZ N.: MittArchbist. 8/9, 1978/79,13. táblai. 8. TORMA L: Neolithische Siedlung und Gräberfeld, kupferzeitliche Sied­lung, bronzezeitliche Siedlung Pari­Altacker. MittArchlnst. 2., 1971, 27 ff, 7. tábla 10-11. 9. DRAVECZKY В.: Neuere Angaben zur Verbreitung der Linienbandkera­mik im südlichen Teil von Trans danubien. Acta Ant. et Arch. X, 1965 (1966) 35 ff, 7. tábla 2. Az áb­rát 180°-kal el kell fordítani. 10. Sági Károly ásatása, 1960. MRT 1 (1966)1. tábla 5. 11. 11. MITHAY S.: Zselizi típusú leletek a Győr, Pápai várni újabb-kőkori lakó­telepen (Funde Zselizer Typus auf einem jungsteinzeitlichen Siedlungs­ort bei der Pápaer Maut in Győr). Arrabona 8, 1966, 5 ff, IX. tábla 5. 12. Közöletlen, az aszódi múzeumban ta­lálható 82. 25. 1. leltári számon. 13. Antau-Rupa, a. lakógödör A. OHRENBERGER, Jungsteinzeit des Burgenlandes (közöletlen disszertá­ció, Wien, 1949.) XXIV. tábla 20. A „lakógödör " egyszerű karcolt díszí­tésűn kívül tartalmaz kottafejes és zselizi díszítésű cserepeket is. Haschendorf-Galgenberg. A. OHREN­BERGER, im. 399 ff LXIV. tábla 7. Az anyag egy Hallstatt telep által megbolygatott gödörből való. Ohren­berger közlése szerint csak egyszerű vonaldíszes cserepek fordultak elő. 14. I. PAVLÚ-J. RULF-M. ZÁPOTOC­KÁ: Theses on the Neolithic site of Bylany. PA LXXVII, 1986, 288 ff, különösen 343 ff, 17. ábra 2. 15. PI. Offingen, Kr. Waiblingen. Fund­ber. BaWü 5,1980, 111. tábla 8. 16. MRT 2 (1969) 1. tábla 1 -5. 17. MRT 4 (1972) 1. tábla 1. 16. 18. Aôkov^ típus Csehországban, Flom­born nyugaton ún. kottafejes előt­ti vonaldíszes kerámia Ausztriában, Tichy szerinti I. b fázis Morvaország­ban, vagy korábbi vonaldíszes kultúra DNy-Szlovákiában (Pavúk 1980,35­37. ábra, Hurbanovo) 19. KALICZ N.: 1978/79,13. tábla 2. 20. Pl. Quitta 1960,10. ábra, Hrotovice. 21. Egyes mintái alapján még a legkoráb­bi vonaldíszes kultúrába sorolható lenne. 22. Boskovstejn, Prstice, hasonló Hurba­novo vagy Bicske. 23. MAKKAY J.: Excavations at Bicske. I. The early Neolithic - The earliest Linear Band Ceramic. Alba Regia XVI, 1978. 9 ff. VII. tábla, IX. táb­la 1., XII-XIV. tábla. 24. Ld. belső díszes cserepek Győr, Pápai vám (Mithay, Arrabona 8, 1966, X. tábla). A csehországi kottafejes kerá­miához ld. Pavlu-Zapotocká, Bylany Al, 198, 11984.11986; 143, 09210; 298, 15202. objektum. 25. TORMA I.: MittArchlnst. 2, 1971, 7. tábla 11. 26. V. Moucha: Arch.Rozhl. XXV, 1973, 540 ff, 1. ábra 1., rö. I. tábla. Egy fi­noman bikónikus edényről van szó a törésvonalán 3 függőlegesen átfúrt füllel, a díszítés egyszerű, folyamatos spirálból áll amelyet a peremről in­duló rövid, függőleges vonalak szakí­tanak meg. 27. Pl. Griedel, Quitta 1960-II, 4f ábra; talán Friedberg, Quitta, 1960, 19b ábra. 28. PAVLŰ-ZAPOTOCKÁ, Bylany Al, 230,16037; 238,12987. objektum. 29. KALICZ-MAKKAY, 1978. 152. táb­la 12.-Szakáihát; 188. tábla 7. 10.; 187. tábla 5.; 172. tábla 14. Bükk. 30. J. PAVÚK: Chronolgie der Zeliezov­ce-Gruppe. Slov. Arch. XVII-2, 1969, 269 ff, 3-6. ábra. 31. Pl. Pulkau (G. Trnka, Siedlungsreste der Jüngeren Linearbandkeramik aus Pulkau, p. B. Hollabrunn, NÖ. Arch. Austr. 64, 1980, 53 ff, 1. kép, 23., 2. kép 1., 3., 18., 3. kép 10.), Gnadendorf/Ch. Neugebauer Maresch, Neolithische und urnenfelderzeitliche Siedlungsstelle bei Gnadendorf, PB Mistelbach, NÖ. Fö 21, 1982, 107 ff, 9. ábra 5., 6., 12. ábra 4), Frauen­hofen/E. Lenneis, Siedlungsobjekte der Notenkopfkeramik aus Frauenho fen, Ried Milchtaschen, p. B. Horn, NÖ. Arch. Austr. 68, 1984, 29 ff, 7. tábla 54/1. 32. Ld. pl. Győr, 72. gödör, vagy azabai lelőhely anyagát, mindehhez a letkési vagy a sukorói klasszikus kottafejes komplexumok anyagát. 33. A különös bomba forma előfordul pl. Becsehelyen, Kustánszegen, Bala­tonendréden, stb. A bomba alakú edényeknek azonban túlnyomó több­ségben meredekebb falú profilja van, azaz nem annyira behúzott a pereme. Ugyanez megfigyelhető a korai kotta­fejes edényeknél is. ,34. J. PAVÚK: Slov. Arch. XVII-2, 1969, 288. 35. Rajzban rekonstruálva; a perem- és oldaltöredékek falvastagsága közti különbség az edényformálás során ke­letkezett egyenetlenségekre vezethető vissza. A két darab összetartozása kétségtelen. 36. SÍ. VENCL: Studie о Sareckém Ту­ра Sbornik Národniho Muzea i Práze A XV-3, 1961, 93 ff. hasonló E. Lenneis i. m. 44., 29. jegyzet. 37. J. PAVÚK: Slov. Arch. XVII 1, 1969, 295. 38. Tulajdonképpen a területnek csak egy kis része volt szisztematikusan kutatva, és a helyi lehetőségek nem teszik lehetővé a szisztematikus te repbejárást. 39. J. Pavúk beosztását követve. J. PAVÚK: Nővé nálezy lengyelskej kultúry zo Slovenska. Slov. Arch. XIII-1, 1965,48., 1. ábra 5. Raczky Pál szerint ez a típus egy ko­rai lengyeli profil továbbfejlődött vál­tozata: RACZKY, A lengyeli kultúra legkésőbbi szakaszának leletei a Du­nántúlon, Arch. Ért. 1974, 198. 40. VLADÁR-KRUPICA: Spätlengyel Keramik aus Brodzany. Slov. Arch. XVIII-2, 1970, 370. III/C. változat. 41. M. ZÁPOTOCKÁ: Die Stichbandke­ramik zur Zeit des späten Lengyel­Horizontes. átudijné Zvesti 17, 1969, XXII. ábra 4., XXVI. ábra 5. KOSTURÍK: Die Lengyel-Kultur in Mähren. Studie Arch. UCA Véd v Brnë 1972/6, 6. ábra 19 , 22. 42. TOélK: Offene Siedlung der Len­gyel-Kultur in Komjatice. Internatio­nales Symposium über die Lengyel­Kultur Nitra-Wien, 1986, 274. 43. J. PAVÚK: Súcasny stav Stúdia len­gyelskej kultúry na Slovensku. Pa­mátky Archeologické LXXII, 1981, 12. ábra, 13-14. RACZKY P.: op. cit. 15. kép. 1., 2., 4. ZÁPOTOCKÁ: op. cit. XXIII. 1. SÜSS: Zum Problem der zeitlichen Stellung der Münchshöfener Gruppe. Et. Z. 17, 1969, 398. és 3. kép П., 4. kép 10., 13. VLADÁR-KRUPICA: op. cit. 270. 44. RACZKY: op. cit. 198. 45. E. RUTTKAY: Das Neolithikum in Niederösterreich. Forschungsberichte zur Ur- u. Frühg. 12. 1985. 46. PAVÚK: Pam. Arch?« 1981, 12. áb­ra 14. 47. KOSTURÍK: op. cit. 22. ábra 42. 48. LICHARDUS-VLADÁR: Spätlen­gyelzeitliche Siedlung- und Grab­funde aus Nitra. Slov. Arch. XVIII­2,1970,415. 49. Ibidem 306. 50. PAVÚK: Slov. Arch. 1965, 4. áb­ra 15. 51. PODBORSKY: Der gegenwärtige Forschungsstand der Kultur mit mährischer bemalter Keramik. Slov. Arch. XVIII-2, 1970, H tábla 10. 52. VLADÁR-KRUPICA: op. cit. 9. áb­ra 5. 53. U. о. 7. ábra 2. SÜSS: op. cit. 402., 5. ábra 3. 54. TOCHÍ: op. cit. 274. RACZKY: op. cit. 198. szerint a IL periódusban válik gyakorivá. KALICZ: Einige problème der Len­gyel-Kultur in Ungarn. Őt. Z. 17, 1969, 184. szerint a Vinca CD idő­szakban gyakori. 55. KOSTURÍK: op. cit. 1. ábra 1., 6. 56. VLADÄR-LICHARDUS: op. cit. 306. 57. VLADÁR-KRUPICA: op. cit. 11. ábra 7., 15., 370. 1/d típus. 58. Ibidem 364. 59. Ibidem 370., 10. ábra П., 13., 12. ábra 18. 60. Ibidem 10. ábra 7. VLADÄR-LICHARDUS: op. cit. 308. 61. Hasonló OHRENBERGER: Die Len­gyel-Kultur in Burgenland. §t. Z. 17, 1969,303., Lábra 11. 62. VLADÁR-KRUPICA: op. cit. 8. áb­ra 7. ZÁPOTOCKÁ: op. cit. XXrV. ábra 1. RACZKY: op. cit. 12. ábra 1. 63. KALICZ: op. cit. 198. 64. RACZKY: op. cit. 200. 65. Ld. 5 9. jegyzetet. Kézirat lezárva: 1988-ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents