Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a doni fronton (1942. április–1943. június) I. rész

HADIKRÓNIKA 85 szandrovkán át — el kellett érni a Dont Voronyezs és Korotojak szélességben. Parancsot kaptak, hogy menetből keljenek át a folyón és több szakaszon rombolják szét a Voronyezs—Szvoboda közti vasútvonalat.

19 Július 7-én este 22 órára a 7. könnyű hadosztály élei — a 35/1. és 34/IIÍ. zászlóaljak és a 7

/II. tábori tüzérosztály 7/7. és 7/5. ütegei — elérték Repjevkát (míg a csapatok zöme a Potudany-folyó mentén nyomult előre K-i irányba, Gorodiscse, Sirikovo, Obuhovka községeken át.) Július 8-án estére a hadosztály éle benyomult Szoldatszkoje községbe (a zöm Rosszoson át vonult), 9-én a hadosztály éle Jablotcsnojéba érkezett, míg a zöm Szemidestjaskojén átvonult.

20 A magyar csapatok előtt vonuló német gépesített osztagok csak Seberinnél és Urivnál akadtak szovjet utóvédekre. Különösen nagy szovjet gyalogos és páncélos erők torlódtak össze a nagy Donkanyar D-i felében, Uriv községnél. Miután a magyar felderítés ezt észlelte, július 5. ábra. Magyar csapatok egy szovjet faluban (1942 nyár.) Hadtörténelmi Múzeum gyűjteményéből. 9-én délután 17 óra 40 perckor a III. hadtest vezérkari főnöke az 1. repülőcsoporttól bombatámadást kért „ ... az urivi (Don) hid és attól Ny-ra tömörülő ellenségre. A repülőcsoport parancsnoka jelenti, hogy nem tud már bevetni bombázókat/"

2 1 Július 10-én a hajnali órákra a 40. szovjet hadsereg csapatai mindenütt a Don mögé húzódtak vissza, kivéve a Potudany-folyó torkolatától D-re emelkedő magaslatokon levő Korotojak község térségét, valamint a torkolattól É-ra levő magaslatokon épült Goldajevka, Uriv, Szeljavnoje, Sztorozsevoje községek térségét, ahol hídfőállásokat építettek ki. Az előző napi kérésre, július 10-én kora reggel a magyar 4/1. bombázórepülő-század három Caproni Ca—135. típusú gépe — az 563., 542. és 566. lajstromjelű bombázógépek — reggel 08— 10 óra között bombatámadást hajtottak végre Uriv község és a község DK-i szélén a Donon átívelő híd ellen. A szovjet légelhárítás tüzében mindhárom magyar repülőgép meg sérült. Déli 12—13 óra között a bombázószázad másik három gépe megismételte a támadást.

2 2 Július 10-én a 7. könnyű hadosztály a Masztyugino, Bolgyirevka és Gyevica közti kb. 15 km-es ívben megkezdte a támadást a Don-Kanyarban levő szovjet hídfőállás ellen. Az É-i — bal — szárnyon előnyomuló 35. gyalogezred 35/11. zászlóalja benyomult Sztorozsevoje községbe. Mivel a zászlóalj megfelelő biztosítás nélkül támadott, váratlanul szovjet harckocsik rohanták meg a magyar gyalogságot. Annak ellenére, hogy egy harckocsit sikerült kilőniük, a zászlóalj (észak-erdélyi sorozású) román legénységű vonatoszlopánál pánik tört ki, a katonák megfutamodtak, ami jelentős veszteségekkel járt. Az ezred D-i szárnyán a 34/111. zászlóalj nyomult előre, s megközelítette a Sztorozsevojétól DK-re elterülő Ottocsihai-erdőt. A Bolgyirevka és Gyevica közti ívben a 4. gyalogezred nyomult előre Uriv irányába. Itt sem volt megszervezve az előbiztosítás, s a hídfőből 32 szovjet harckocsi tört előre. A harckocsik legázolták az ezred előrevetett osztagának páncéltörő lövegeit. Segítségükre a III. hadtestközvetlen légvédelmi tüzérosztály egy 29.M. Bofors 80 mm-es légvédelmi ágyús ütegét küldték előre, de ezek sem tudtak hatásosan tüzelni a szovjet nehéz harckocsikra. A 7. könnyű hadosztály parancsnoksága 16 óra 50 perckor a 4/1. bombázórepülő-századtól azonnali bombatámadást kért a Gyevicán és attól Ny-