Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)

HADIKRÓNIKA 71 6. ábra Veszprém várának alaprajza. (Giulio Turco rajza, 1572.) jövedelméből fedezze az esetleges költségeket. Felsőörsöt pedig, ami szintén káptalani tulajdon volt Iszkaszentgyörgyi Vincze Tamásnak adományozta 1583. máj. 13-án azzal a kikötéssel, hogy az illető a birtok jövedelméből köteles a veszprémi vár fenntartására bizonyos számú katonaságról gondoskodni.

174 Az 1570-es és 80-as évek várépítő munkáit a török hat sikertelen roham után, két hatalmas faltörő kos bevetésével 1593-ban semmisítette meg.

17 5 Győrszentmárton (Pannonhalma) Pannonhalma, vagy ahogyan a korabeli források említik Szentmárton, Győr előváraként került az ország védelmi rendszerébe. Az ideiglenes jelleggel kiépült kolostorerőd védőműveiről 1572-ben készített alaprajzot Giulio Turco, s örökítette meg a várrá formált, falakkal körülvett bástyatornyokkal tagolt kolostort. Turco felmérési rajza az erődítményt körfallal ábrázolta. A külső védőövet 6 db ötszögű, kis területű külső torony erősítette, előtte árokkal, egy helyen híddal és négyszögletes kaputoronnyal. Ez a külsőtornyos várfal védte a belső várfalövet.

176 1575-ben a varorseg gondatlanságából tűz ütött ki, s a monostor és a templom leégett. Az erőd helyreállítása, a falak vaskapcsokkal való megerősítése több jelentékeny apátsági birtok elzálogosítását tette szükségessé, sőt a templom értékes készlete is Nyitrára került. Az újjáépítési munkálatokat Suess Orbán irányítása mellett Fejérkövy István főapátsági kormányzó vezetésével négy győri kőműves és számtalan jobbágyrobot igénybevételével végezték. 1586 után, a bencések Felvidékre menekülését követően, a vár a királyi kapitányok kezén téliesen beépült a végvári hálózatba.

1

"

77 „Csesznek vára a töröknek igen utában vala." (Wathay Ferenc) Fehérvár török kézre kerülését követően, Csesznek szerepe egyre fontosabbá vált. Mint fontos földrajzistratégiai központ két fontos útvonalat is az ellenőrzése alatt tartott. Egyrészt a Bakonyon át a Győrszentmártont érintőt, másrészt a Szegedről kiinduló úgynevezett soutat. Éppen ezért a töröknek vagy keletről Mór irányába, vagy nyugatról a Cuha patak völgyén át kellett megkerülnie a várat.

1 A szabálytalan alaprajzú belsőtornyos várhoz, valószínűleg az 15401550-es években kezdték hozzáépíteni a külső várfalat, mely félkörben övezte a várat és az alsó várkaput. Turco felméréseiből, melyek ezt az alsó várat is tartalmazzák, hiteles képet kaphatunk a cseszneki erősségről. A sziklás, egyenlőtlen terepen épült Cseszneket olaszbástyás várrá nem lehetett átalakítani, s az 1570 utáni építkezésekre is csak következtetni lehet. Valószínűnek tűnik, hogy az általános erősítésen kívül ekkor fejeződtek be az alsó vár kiépítésének munkálatai. Csesznek uradalmához tartoztak ez időben Csetény, Gyirót, Oszlop, Réde, Ság, Sikátor, Szentlászló, Szentkirály, Szombathely, Vámhegy és Veim falvak, melyek fontos szerepet játszottak a vár fenntartásában. A Balaton-felvidék végvárai A Balaton északi partján emelkedő középkori hegyi erődök egymagukban nem voltak hadászatilag értékesek. Nem lehettek egyenértékűek a tüzérség ellen jóval biztosabb védelmet nyújtó sokszögű, fülesbástyás, vizesárok- és sáncrendszerrel ellátott várakkal sem. Felszerelésük gyenge volt és hiányos, őrségük elenyészően kevés. Jelentőségük mégis nagy volt, hiszen a mögöttük fekvő, jobban kiépített és korszerűbb várak előzetes védelmében és a felderítő hírszolgálatban pótolhatatlanok voltak. Tihany A vár a Balaton-felvidéki várak között kivételt képeft. A hegy fennsíkja ugyanis viszonylag nagyobb katonaság elhelyezését és erőteljes erődrendszer kiépítését tette lehetővé.

180 A monostort mint felleg-