Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.
Régészet - T. Biró Katalin: A kúp-egyesi neolit lelőhely kőeszközei
RÉGÉSZET 35 pet mutat (2. táblázat). A lengyeli anyagban arányában több a kész eszköz, kevesebb a technológiai jellegű típus (gyártási hulladék és félkésztermék), és jóval kevesebb a helyi teveli tűzkő mennyisége (3. táblázat). Nyersanyagfelhasználás Helyidegen anyagot a kupi kőeszközök között csak a csiszolt kőeszközök anyagában találunk, egy db északi (valószínűleg krakkói jura) tűzkő eszköz kivételével. Ez az eszköz valószínűleg kész importdarabként került a lelőhelyre, ebből a nyersanyagból szilánk, gyártási hulladék nem került elő. Az eszköz tipikus, elsősorban a középső neolitikum kései időszakából ismert forma (meredeken retusált szélű pengefúró.) A nyersanyag nagyobb mennyiségben jelen van az egykori jelentősebb lelőhelyek közül a Szécsény-Ültetési lelőhely anyagában, ezzel a lelőhellyel nem csak a krakkói jura tűzkő megléte, de a kúpos nagyméretű pengemagkő előfordulása, valamint a szécsényi lelőhelyen a teveli tűzkő és a bakonyi radiolaritok jelenléte is összeköti. A pattintott kőeszközök zöme a helyi teveli tűzkőből, vagy a Bakony hegység különféle radiolarit-változataiból (összesen 88 db) áll. A helyi nyersanyag dominanciája még inkább szembetűnő, ha nem a darabszámot, hanem az egyes nyersanyagokból készült termékek súlyát vesszük .figyelembe. A radiolaritok között dominál a jó minőségű, szép szentgáli tűzkő. Megfigyelhető továbbá, hogy a radiofaritok feldolgozottsági foka nagyobb, viszonylag több közöttük a morfológiai értelemben „eszköznek" tekinthető típus (teveli tűzkő, 9/100, radiolarit: 10/88) és a penge (teveli tűzkő: 8/100, radiolarit: 13/88). Magkő, nyersanyag és szilánk tekintetében ugyanakkor szembetűnő a teveli tűzkő túlsúlya. Mindez arra utal, hogy a közeli teveli tűzkő feldolgozása — amint ez logikus is — a nyersanyagfeldolgozás korábbi fázisában (gumóforma) kezdődött, és a legkorábbi stádiumtól, a begyűjtéstől kezdve a telepen folyt, míg a radiolaritok már bizonyos mértékig feldolgozott formában kerültek oda, valószínűleg magkőként, ahol helyben készítettek belőlük eszközöket. A telep lakói nem szűkölködtek a jó minőségű nyersanyagban, valójában a teveli tűzkő a magyarországi nyersanyagféleségek között az egyik legjobb minőség. Az egyetlen importeszköz nem rendszeres nyersanyagellátás, hanem alkalmi, esetleg többszörös közvetítés eredményeként létrejött kapcsolat eredménye. Különbségek mutathatók ki ugyanakkor a DVK és a lengyeli kultúra eddig előkerült eszközei, valamint az egyes felületek kőeszközanyaga között is. Mivel a terület nem teljesen feltárt, ezek az adatok a továbbiakban a későbbi feltárások eredményeinek megfelelően módosulhatnak. A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy a lengyeli kultúra idején itt a kőeszköz-készítő tevékenység jóval kisebb mértékű és jelentőségű volt. Erre nem csak a mennyiségi adatok utalnak, hanem az is, hogy a technológiai jellegű típusok aránya a vizsgált anyagban jóval kisebb (2. ábra.) Az egyes feltárt felületek között, úgy tűnik, a kőeszköz-készítés szempontjából legjelentősebb az I. felület anyaga. Mind a hat darab újraösszeállítható szilánk ill. magkő innét került elő (1/3 és 1/4 szintből). Köztük 4 db teveli tűzkő, feltehetően egy gumóhoz tartoznak, és két apró radiolarit szilánk (3. ábra). A második felületről származó kevés számú kőeszköz-anyag viszont magas feldolgozottsági fokú, köztük az összes sarlófényes eszköz (4 db) közül 3-at találunk. Az eszközök aránya magas (50%, 4. táblázat). Ide minden bizonnyal a már elhasznált eszközök kerültek. A harmadik felület ismét jelentős mennyiségű szilánkot eredményezett, innét azonban nem sikerült egymáshoz tartozó darabokat találni. Feltűnő ugyanakkor az égett anyag jelentős mennyisége (15 db). A kúpi kőeszközök tipológiai vizsgálata DVK A kupi leletanyag kiemelkedő darabjai a nagyméretű kúpos pengemagkövek. Elsősorban a felszíni leletanyagból kerültek elő, további nagyméretű gömbölyded szilánkmagkövekkel együtt (1. ábra). Hasonló magköveket Magyarországon a nyirlugosi obszidián magkő-depotleletből, 3 valamint a szécsény-ültetési zselizi telepről 4 ismerünk. Ezek az újabb adatok a nyirlugosi magkőlelet keltezése során kialakult vélemények 3 ' 5 2. ábra. Teveli tűzkő eszközök a vonaldíszes kultúra kőanyagában.
