Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Tölgyesi József: Dorosmai János emlékezete (1886–1966)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 157 MŰVEI: Tücsök-dalok. Arad, 1922. Hegyoldalon. Arad, 1927. Mert szent a lant. Arad, 1927. Én szeretem az egyszerűséget. Sopron, 1928. Kis mesék nagyoknak. Sopron, 1936. Kis mesék. Budapest, 1937. Ferde magyar tornyok között. Sopron, 1940. Akinek nem inge, ne vegye magára. Sopron, 1942. Mesék, aforizmák. Sopron, 1943. A mosolygó Justicia. Sopron, 1943. Fabeltjes voor grote mensen. Hollandia, 1953. Fabeloj (eszperantó nyelven). Budapest, 1968. JEGYZETEK 1. Váth (Horváth) János (Balatonkenese, 1887. március 3 - Balatonalmádi, 1962. április 6.) A Balaton írója, a halászélet, a partividék kulturális örökségének méltatója, irodalomszervező, számos irodalmi társaság tagja, tisztségviselője. Falusi iskolák tanítója, majd 1919-től 1939-ig a balatonalmádi iskola igazgatója, körzeti iskolafelügyelő. Kapcsolatban állt kora csaknem valamennyi jelentős dunántúli írójával, költőjével, szerkesztőségével. Alapítója volt a Nemzedékek irodalmi vállalkozásnak. 1929-ben a Balatoni Szövetség tíz kötetben jelentette meg munkáit. Életműve több, mint félszáz kötet, közel ezer elbeszélés, novella, tanulmány, kritika, ismertetés és kultúrtörténeti írás. Munkásságát Kutassy János (1933) és Orosz Iván (1936) önálló kiadványban méltatták. Centenáriumára jelent meg e tanulmány írójának tollából: Váth János emlékezete (Balatonalmádi, 1987. 27 o.) Böszörményi Varga Lajos (Monoszló, 1887. március 1 - Hajdúböszörmény, 1967. január 1.). Pápán szerez tanítói oklevelet, majd kisközségek tanítója. Az első világháború következményeként Szovjet-Oroszországban hadifogoly hét éven át, ezt követően telepszik le az előnevét adó városban, ahol tanító, iskolaigazgató. Pedagógushivatása mellett versírással, nótaszerzéssel foglalkozott. Versei számos korabeli lapban jelentek meg. Egyetlen verseskötetét Sötét ablakok címmel 1936ban Debrecenben adta ki. Az Országos Tanítóegyesület titkára volt. Pe dagógiai és irodalmi munkásságának méltatását ld. Tölgyesi József: B. V. L. emlékezete. Horizont, 1987. 4. sz. 2. BALOGH Edgár: Romániai magyar irodalmi lexikon. Bukarest, 1981. 421. o. (Dorosmai J. erdélyi működéséről) GULYÁS Pál: Magyar írói álnévlexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. 541. o. HARMATH István, KACSÂNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Veszprém, 1984. 357. o. (4. kiadás) 3. Autográf feljegyzése. (A szegedi József Attila Tudományegyetem könyvtárában levő D. J. irodalmi hagyatékban. A továbbiakban: Szegedi DJ hagyaték.) 4. Egykorú statisztikák szerint például 1919 és 1924 között 1066 magyar nyelvű könyv jelent meg, ami azonos az előző két évtized termésével. (Ebből a szépirodalmi művek száma 352.) A hivatásos írók, költők mellett számosan jelentkeztek írásaikkal, köteteikkel olyanok, akik polgári foglalkozású főállásuk mellett vettek részt az irodalom útkereső küzdelmeiben. Az utóbbiakhoz tartozott D. J. (Szabolcsi Miklós szerk. : A magyar irodalom története. VI. Bp., Akadémiai Kiadó, 1978. 924-925. és a következő lapok.) 5. I. m. 928-УЗб. о. 6. Az erre vonatkozó adatokat (és más, az író életével kapcsolatos eredeti és másolati dokumentumokat) ezúton köszönöm az író fiának, Dorosmai Imrének. (Sopron, Mátyás király tér 16.) D. Imre jelenleg nyugdíjas, armenológus, az örmény nyelv és a magyar vonatkozások kutatója. Szakcikkeit több lap közölte. Két jelentős tanulmánya: A karacsáj-balkár rovásírás és feltehető magyar kapcsolatai. Forrás. 1981. 11. sz. 52-59. o. és Az első honfoglalás népe. Népszava, 1984. febr. 18. 10. o. Kéziratban van az Antarktisz című ifjúsági regénye. A világegyesületi tagságra vonatkozóan ld. Jarlibro, 1914.177. o. 7. »... én is személyesen ismertem és én is eszperantista vagyok, így szorosabb kapcsolatban voltam vele. Én a magam részéről nagyon sajnálom, hogy nem jelent meg több műve eszperantó nyelven." Dr. Czencz Sándor ny. postafőtanácsos (Sopron, Csengery u. 53.) 1987. szept. 16i levele. (A szerző D. J. gyűjteményében.) 8. D. Imre 1982. szept. 3-i leveléből, apja egy feljegyzését idézve. (A szerző DJ gyűjteményében.) 9. Benedek Elek e munkásságával foglalkozó írások: Pálfy G. István: Elek • apó öröksége (Magyar Ifjúság, 1986. nov. 28. 29-30. o.), illetve ehhez fűzött kiegészítés. D. Jánossal való kapcsolatáról a szerző írásai: (Magyar Ifjúság, 1987. január 2. 41. o.), valamint : A Benedek család írói kapcsolata D. J.-sal. (Magyar Nemzet, 1985. október 1. 4. o.) és Lisztóczky László: Benedek Elek és a Cimbora. (Magyartanítás, 1986. 5. sz. 236240. o.) 10. Szabó Zsolt: Benedek Elek levelezése, I—II. Bukarest, 1979., 1984. Benedek E. egyik viszontválaszából idéz Benedek Marcell D. J. Akinek nem inge, ne vegye magára с 1942ben megjelent kötete utószavában: „Mindent el kell követnünk, hogy az elszakadt magyarság gyermekeihez eljusson ez az újság, mert napról-napra világosabban látom, hogy ... a nemzeti szellemet, magyar öntudatot egy jó és magyar lelkű gyermekújsággal plántálhatjuk gyermekeink lelkébe..." 11. Pásztortűz. Képes szépirodalmi és kritikai folyóirat. Kolozsvárott jelent meg 1921-1944 között. A lap az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. A lapban számos D. J. vers jelent meg. 12. Szabó Zsolt I. kötet, 128. о. a 94. sz., 1923. ápr. 4-i levél részlete. 13. Szabó Zsolt I. kötet, 203. о. a 161. sz. 1924. január 3-i levél részlete. 14. Többek között a következő lapok adtak helyet írásainak: az aradi Délvidék, Szezon, Vasárnap, Arad és Vidéke, Aradi Fáklya, Aradi Közlöny, Erdélyi Hírlap, a kolozsvári Pásztortűz, Hírnök, Jóbarát, a marosvásárhelyi Székely Szó, a temesvári Déli Hírlap, Temesvárer Zeitung, a beregszászi Tiszaháti Gazda, az ungvári Kárpáti Magyar Gazda. 15. Az ÁKV 1958. január 294 elszámolása szerint 4 kötetét vették át terjesztésre, összesen 204 pld.-ban. Az eladott kötetek száma 84 db, 1720 Ft értékben, 27%K>S bizományi engedmény kikötésével. D. J. ceruzával írott feljegyzése: van még kb. 400-600 közötti kötet. Árulták: Budapesten 5 és vidéken ugyancsak 5 boh. (Debrecen, Pécs, Győr, Szeged, Miskolc.) Az értesítés D. Imre magángyűjteményében található. 16. A kört, mint irodalmi társaságot Frankenburg Adolf író (1811-1884) alapította Sopronban. Emlékirataiban igen sok irodalomtörténeti vonatkozású eseményről számol be. A város és környéke írói és más értelmiségiek e társaságban tömörültek. Működésében a konzervatív jelleg domi nált, s csak néhány éven át jelentett progresszív erőt Sopron életében. 17. A La Fontaine Irodalmi Társaság a nemzetközi együttműködés segítésére alakult szervezett volt. Hazánkban 1920-1951 között működött. Előadóestjeit a népek közötti megbékélés gondolata szolgálatába állította. Folyóirata a Literatúra volt. Dorosmait sok szál kötötte e társasághoz. Az estre és a társaságra vonatkozó bővebb anyag Lengyel András: Adatok József Attila életrajzához című munkájában olvasható. (Különnyo mat a Somogyi könyvtári műhely 1980. évi 1-2. számából, 43-49. o.) 18. Bartóky József (1965-1928) két műve tartalmaz fabulákat: Magyar fabulák (1921) és Új magyar fabulák (1929). Tanítómeséit formai szempontból ízes nyelvezet, humor és mérsékletesség, ugyanakkor tartalmilag konzervativizmus jellemzi. A Magyar Nemzetben megjelent írásom kapcsán (A Benedek család írói kapcsolata Dorosmai Jánossal. 1985. október 1. 4. o.) Kovalovszky Miklós írt róla méltató sorokat. (Egy ősi műfaj megújítói. Magyar Nemzet. 1985. október 29. 4. o.) 19. Református Élet. 1937. 225. o.