Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Rainer Pál: A Nádasdy, valamint a rokon Nádasdi Darabos és Gersei Perthő családok címerei az idők folyamán

122 MÚVELŐDESTÖR TÊNET 19. ábra. Joseph Kollanetz: A lékai ágostonrendi kolostor az alapító: Nádasdy Ferenc címerével. (1669) (Fotó: Nagyvári Rdikó, VBM.) 12. BALOGH Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely, 1894. 102., KEMPELEN Béla: Magyar nemescsaládok. VII. Bp. 1913. 304. 13. NAGY op. cit. VIII. 22., FUSSY op. cit. 118., KEMPELEN op. cit. 203. 14. HERÉNYI Stefan: Der Lockenhauser Kastellan des Thomas von Nádasd. Burgenländische Heimatblätter. 1961/1. 43. A család birtokairól lásd még: FÜSSY op. cit. 118. és köv. oldalakat. 15. KEMPELEN op. cit 304. 16. A nadasdladányi ó'sgaléria képeit 1969-ben a családtól vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum. V. ö.: Ösgalériák 108. 17. ZLINSZKYNÉ STERNEGG Mária: Gótikus és reneszánsz címeres-kövek a szentgotthárdi plébániatemplomban. Művészettörténeti Értesítő. 1966. 261-262. és 260. old. 4. kép, Magyarországi Művészet 1300-1470 körül. Szerkesztő: MAROSI Ernő. Bp. 1987. I. 461., II. 620. kép. 18. Dl. 8712. Pecsétek mutatója 23. 19. Dl. 25 964. Pecsétek mutatója 23. 20. Dl. 24 549. BÁRCZAY Oszkár: Családi czímerek hazai emlékeken. Arch. Ért. 1893. 341. (Itt tévesen Dl. 2459.!) és Siebmacher, Kroatien 34. és Siebmacher, Ungarn 37. (utóbbi helyen is tévesen Dl. 2459.). A pecsét ekkoriban még kivehető állapotban lehetett, mert a leírás szerint két nád között balra fordult kacsát ábrázolt. 21. Dl. 28 286. Pecsétek mutatója 23. 22. ZLINSZKYNÉ op. cit. 262. és 261. old. 5. kép. 23. BÁRCZAY op. cit. 341., Siebmacher, Ungarn 37. 24. Dl. 22 154/35., BTM 64 753. CSÁNKI Dezső: Harminczhat pecsétes oklevél 1511-ből. Turul 1887. 57. képpel. A pecsét fényképét dr. Nagy Emese és Kassakürti Judit szívességének köszönöm. 25. A sümegi Damay gyűjtemény leltárkönyvében (Bakonyi Múzeum, Veszprém 18-19. old., D. 81. 2.132. ltsz. alatt), mint 17-18. századi pecsét szerepel. Dr. Tóth Károlyné szül. Szentmártoni Darnay Sára ajándéka, 1980 márc. 30. A pecsét megtisztítását Koncz Pál kollégámnak köszönöm. 1987. febr. 18-án, Sümegen megkerestem az ajándékozót, hogy a pecsét eredetéről felvilágosítást kérjek tőle. Sajnos csak arra emlékezett, hogy a pecsétet édesapja, Darnay Kálmán életének utolsó éveiben az íróasztalán őrizte, de nem tudta, hogy az honnét került hozzá. Segítségét ezúton is köszönöm. E pecsét meghatározása nyomán merült fel bennem az elhatározás, hogy összegyűjtöm a család címeres emlékeit. Nádasdy Tamás nádor pecsétjét említi: CSOMA József: A magyar heraldika korszakai. Bp. 1913. 120., de csak annyit ír róla, hogy: „ . . . szépségével ma is bámulatunkat költi fel." 26. Országbírói tisztségét valószínűleg 1554-ig, nádorrá választásáig viselte. 1551-ben még minden bizonnyal országbíró volt. V. ö.: FÜSSY op. cit. 124. 27. Könyvkiállítási emlék. Kiadja az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Bp. 1882. 137-138-, GULYÁS Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Bp. 1931. 64-65., 67 és 64. old. 50. kép. 28. Könyvkiállítási emlék. Kiadja az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Bp. 1882. 137-138., 131. old. képe, GULYÁS op. cit. 65 69. és XXIII. melléklet képe, Magyar művelődéstörténet. III. Szerkeszti: DOMANOVSZKY Sándor. Bp. é. n. 492. old. képe, valamint Mátyás király és a magyarországi reneszánsz, 1458-1541. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítási katalógusa, 1983. febr. 24-jún. 26. 95. old. 903. szám. 29. GERECZE Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. In: Magyarország műemlékei. II. Szerkesztette: FORSTER Gyula. Bp. 1906. 971., ROZVÁNYINÉ ТОМ BOR Попа: Adatok az egervári vár építéstörténetéhez. Műemlékvédelem 1964/3. 156., H. TAKÁCS Marianna: Magyarországi udvarházak és kasté lyok. (XVI-XVII. század). Bp. 1970. 153-154., 184., BALOGH Jolán: Olasz tervrajzok és hazai későrenaissance épületeink. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Szerkesztette: GALAVICS Géza. Bp. 1975. 74. A címer fényképét Dr. Vándor Lászlónak köszönöm. Nádasdy Kristóf Nádasdy Tamás nádor testvére volt, 1566-ban részt vett a török elleni dunántúli hadjáratban. V. ö.: FORGÁCH Ferenc nagyváradi püspök magyar históriája 1540-1572. Forgách Simon és 1st-