Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész
18 TANULMÁNYOK szép szavak kíséretében bocsájtotta az iparos pályára. A korábbi időpontra kitűzött közgyűlésre Kossuth Lajos temetése miatt — amelyen Balogh Károly vezetésével sok iparos vett részt - csak április 29-én 20 került sor mintegy kétszáz jelenlévővel. A jegyzői beszámoló részletes ismertetést adott a testület 1893-as évi viszonyairól, melyek szerint: új iparigazolványt nyert 24 iparos, a tagok száma 416 fő volt, bele nem értve a fazekas, szitás és takács iparosokat, akik összesen 41-en voltak. 107 tanoncszegődtetésre és 87 tanoncfelszabadításra került sor, s ez utóbbiakkal együtt 156-an nyertek munkakönyvet. Eltávozást, kilépést 200 fő jelentett be, így 1892 óta kb. 250 fő nyert alkalmazást. 2 J 158 folyó ügyet intéztek el, az átlagban két naponta keletkezett panaszos ügyeket az elnök békésen intézte el, mindössze egy esetben hozott elmarasztaló határozatot a békéltető bizottság. Szakosztályi gyűlésre nem került sor, „pedig ez volna egyedüli gyógyszer a felmerülendő helyi beteg állapotok orvoslására" — hangoztatták a közgyűlésen. A 360 frt-os jegyzői fizetés lecsökkentését nem engedélyezte az elnök, mivel azt a közgyűlés három évre állapította meg. Az elöljárósági tagokat Berleg József, Bauer Sándor, Czollenstein Ferenc, Csikasz József, Fülöp Mihály, Tatai János, Gr^niczer Pál, Herceg Lajos, Liez János, Mészáros Mihály, Meszlényi János, Molnár István, Molnár Gábor, Nagy István, Németh János, Postássy József, Pinkász Gábor, Rákhelyi József, Szilágyi Mihály, Szelmajer Vilmos, Szenczy József, Svoboda Mátyás, ifj. Steindli Antal, Veisz Jakab személyében választották meg. Úgy tűnik, némi szervezeti változás mégiscsak végbement, mert а június 2-i elöljárósági ülés jegyzőkönyve az alapszabályok módosításáról és a leendő temetkezési egylet alapszabályainak megvitatásáról számolt be. Ekkor mondtak köszönetet Czollenstein Ferenc alelnöknek, amiért az ipartestületi lobogót díjtalanul elkészíttette. Az egyes szakmák űzői közötti konfliktus tartósan napirenden volt. Különösen a molnárok ellen merült fel kifogás, akik a panasz szerint — nem lévén ipartestületi tagok — tanoncaikat „...egyszerűen az ún. veszprémi molnár ipartestület címén és Pozsgai Miklós elnöklete alatt felszabadítják és egy községi bizonyítvánnyal az Ipartestületnél a seggd részére munkakönyvet kérnek ..." 4. ábra. Becske Adolf fényképész hirdetése a Veszprémi Független Hírlap 1894. április I4-i számában Emiatt az elöljáróság a szeptember 1-én tartott ülésén kimondta, hogy feljelentést tesznek a molnárok ellen az I. fokú iparhatóságnál. Megkezdődnek a millenniumi kiállítás előkészületei Az 1890-es években megingott a dualista monarchia addigi stabilitása. Társadalmi nyugtalanság és nemzeti küzdelmek, politikai zavarok törtek felszínre. 22 A fenyegető problémák és krízisek ellenére az előrelépés jelei mindenütt láthatóak voltak. A gazdasági fejlődésben elért sikerekre való jogos büszkeség is kifejeződhetett a millenniumi ünnepségek mégoly pompás megrendezésében, melyre az egész ország már jó előre készült. Már ez év januárjában megválasztották a millenniumi kiállítás kerületi bizottságait, így a győri kerületi bizottságot is, melynek kültagjai közé választották Balogh Károlyt, a Veszprémi Ipartestület elnökét és Brenner Lőrinc elöljárósági tagot. 24 Az „Iparosok kiállítási nagybizottsága" február 8-án felhívást tett közzé a Veszprémi Független Hírlapban a következő sorokkal: „A nemes versengés megindult ország szerte. A vagyonos iparos, aki áldozatokra képes, ott lesz termelése és munkája javával; de ott lesz a kevésbé tehetős, jeles iparos is, mert a nemzeti munkának ő is lelkes tényezője és ámbár áldozatot kell hozni, nem maradhat el, mert elmaradásával nem volna teljes, hűséges a magyar kultúra bemutatott képe." Három hónappal később a kamara a megalakult helyi — veszprémi, pápai — kiállítási bizottságoknak megküldte az iparosoknak szánt bejelentő íveket, amelyek a kiállítási szabályokat is tartalmazták. 25 Ugyancsak a kamara intézett felhívást Veszprém vármegye törvényhatóságához, amelyben kérte, hogy az 1894—96-os évekre folyósítsanak összegeket a kiállítás kerületi alapja javára, amelyeket az érdekelt iparosok között, azok megsegítésére osztanak majd fel, hogy ,,méltó színvonalú munkát végezhessenek." 26 Emellett közmunkák szervezésére, középületek építésére, nagyobb megrendelésekre ösztönözték a várost, hogy az iparosoknak módja legyen olyan reprezentatív munkákat létrehozni, amihez a saját pénzük nem volna elég. A Balogh Károly vezette helyi bizottság tevékenyen közreműködött a megrendelések foganatosításában. 2 7 A Győri Kereskedelmies Iparkamara további erőfeszítései A kézművesiparosság alapvető gondjainak megoldásában a kamara még nagyobb erőfeszítéssel próbált részt venni, ezért — a kamara 1893-ról szóló jelentése szerint 28 — az ipar-és kereskedelmi minisztertől kérték: 1. Az ipartörvényben a kvalifikáció elvének szigorúbb megállapítását és szűkebb határok közé szorítását, 2. az 1874. évi XXXIII. te. akkénti módosítását, hogy a választási jogot minden képesített iparosra kiterjesszék, aki bármely csekély adót fizet, 3.a tan- és munkaviszony rendezését kötelező szabályrendeletek alkotásával, 4. a házalási ügy rendezését és a fegyencipar korlátozását, 5. az iparos osztály régóta óhajtott kívánalmainak teljesítését: a vásárügy rendezését, a hely pénzekkel való visszaélések megszüntetését, az adózási viszonyok igazságos reformját, a szakoktatás új alapokra helyezését, a vándoripar törvénnyel való szabályozást, a szövetkezeti szervezkedések anyagi támogatását, stb. Л kamara továbbra is gyakran tett közzé pályázati felhívást, amelyben az iparosoknak munkaalkalmakat kínált, így pl. a győri királyi törvényszék irodaszer szükségletére, továbbá gyertya, petróleum, olaj, szappan és
