Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Évforduló - Terray Barnabás: Veszprém megyi utódvédharcok a pákozdi csata előtt 1848-ban

96 ÉVFORDULÓ hanem kimutatni talán tartózkodtak volna, hiszen Czóbel Frigyes bátyának fia ,,Károly" tanulója ott hagyta 14 éves fiú, beállt honvéd tüzérnek, — hát abba már magyar vér csörgedezett az attya is Ferdinánd huszár volt, még pedig nádpál czás strázsamester.— Összevissza sétáltam a várost, megnéztem az embereimet és megparancsoltam, hogy ébren őrködjenek, holnap átadjuk és megszabadulunk a felelőségtől, ... éjfélután a kinzó fájdalom felébresztett, ...egészen 5 óráig hánykolódtam, ekkor fölkeltem és felkészültem, lenéztem embereim is készen voltak, kifizettem a számlám, 6 órakor indultunk Lepsény felé Bozsokra, 10 órakor értünk be, ott volt a Nógrádi és honti zászlóalj, azonnal jelentkeztem századosom Szakái Eleknél még az őrnagy Horváth Pálnál, kiküldték Szakai Elek, Pokorny Ede őrmester Raksányi tizedest és négy köznemzetőrt, felvették és átvették az egészen helyesnek talált szállítást, — a fuvarosokat és legénységet igazolvánnyal ellátva botsáttották el, megkértem őket, menjenek nőmhöz Losonczon, adják át legszívélyesebb tiszteletemet, aztán a Losonczról hozott leveleket és szóvali üzeneteket adtam át kinek kinek most már a századunk lett összehiva és a ruha kiosztva, a fel maradtak a zászlóaljnak lettek átszámolva. Jó, hogy eljöttél mondja Pokorny Ede, barátom a hadnagyunk és főhadnagyunk beteg, beszéltem velük Pesten azt mondták, hogy már berukkolnak. Hát hogy vagyunk milyen a kilátás?, úgy vagyunk, hogy Jellasich nyomunkban minden órán várhatjuk támadását, István Nádor itt volt Jellasitsot kérdőre vonni; mert erre a királytól egyenes utasítása volt; azonban Jellasits ugyancsak V. Ferdinánd királyunk aláírásával ellátott szigorú meghagyással igazolta magát, hogy a magyarokat megfékezze, effelett a nádor elbámulva...elment; hova? azt csak sejthetjük, biztosan nem tudjuk, furcsán vagyunk annyi igaz, — innen talán még éjjel tovább megyünk, mióta vagytok itt? tegnaptol, hát Jellasits tábora merre van? nagyon közel van barátom Siófoknál másfél órányira innen, — ilyenformán nem valami nyugalmas lehet éjjelünk; de hol is alszunk? minden század a maga keretében, leheveredünk a gyöpre; borjú, fegyver mellettünk köpönyeggel takaródzunk és ha lehet alszunk, most hagyán; hanem ha valami deres esős éjszakák köszöntenek be... hát nem történt valami ujjabb Losonczon? semmit sem tudok; különben én anynyira el voltam foglalva, hogy percznyi időm sem volt, mindég az ide való készülődés dongott körültem Ó, igazán szabadabban lélegzettem midőn már a városon kívül voltam, nincsen toll, mely leírhatná belső küzdelmeimet, nehéz utamat és Pesten anyámtól való butsuzásomat; Péter öcsém is honvéd oda lenn Fehértemplom meg mittudom én ott a szerbekkel Szenttamásnál naponta véres ütközetek folynak.- Hát az élelmezés miképpen áll? hát a tiszti kar együttesen tart konyhát, mikor hogyan telik, — most is készül már amott az ebéd, majd beszélj Szakállal; mert ő a főszakács, hát fegyvergyakorlatok tartatnak-e? bizony nemigen volt még alkalmunk, tán kétszer Pesten tán három napot hevertünk mig fegyvert kaptunk, azóta folyvást útban voltunk, kétszer napoltunk, ugyananyi gyakorlat felál lás, különféle fordulatok, fegyvertöltés, czélzás, tüzelés, a distancziák szerént fel vagy leirányzás, bizony nehéz a mi helyzetünk, ha meggondoljuk, hogy minden előkészültség nélkül ellenséggel állni szemközt. Az ebéd készen a tisztikar a kiválasztott tiszta gyepen kiki köpenyére letelepedik, engem is meghívtak, itt megtörtént az ismerkedés a tiszti társpoharazás, mindannyian a bizalmas testvéries kapots által összefűzve, egy mindjájaért, mindjája egyért védelmezi életét becsületét, - a századnak 4 katlanban főztek gulyáshúst és 8 körben telepedtek ebédhez, minden egyesnek volt bádog tálka ja, - volt elég markotánus kik kenyeret kalátsot; hideg ételeket, pálinkát és bort hordtak, kínáltak; a tisztikarnak a község korcsmájából hoztak bort. Délután 3 órától 6-ig fegyver és fordulatok és négyszögvár alakulás, meg rohanás, szuronyszegezve rohanó támadás gyakorlat tartatott, - a tiszteknek vezénylő és kardgyakorlatok. Vacsoránál ismét összejöttünk hideg hus kenyér és bor; erős előőrs csapatokat küldtek ki, a jelszó volt ,,Buda" ki volt adva a parancs, hogy tüzet nem szabad rakni és lehető legnagyobb csend legyen. 24- reggel felébredvén, nem háborgattattunk, megletően jól éreztem magam, a reggeli légáramlat elég hüs volt; hanem ollyan idegenszerű helyzetem, otthon mozsdoviz, tiszta ruha csizma már készen várt midőn felkeltem, most semmi, volt ugyan bőröndömben mindenfele kefe, fénymáz, hát magam is megtisztíthatom ruhámat, volt 2 törölközőm; de víz nincsen, igen, hiszen engem mint tisztet megillet egy szolga és erről még aznap gondoskodtam, átadtam neki bőröndömet és kivéve a szükséges egyenruhát meg kardot tartottam magamnál, vettem egy vizes edényt és így mostmár ő tartozik gondot viselni mindenemre, ha utazunk ő holmimat a kocsira teszi és ott jön a kocsival, hogy a hol meg állapodunk, azonnal jelentkezzen és szolgálatomra álljon, és bejelentettem a századosnak, a ki azt helyeslőleg vette tudomásul és lajstromoztatta. Reggelire hoztak kávét, hideghust, kenyeret, silvoriumot, és törköl pálinkát, bort, kinek mi teczett, tehát volt mit enni. Déltől 9 tol 11 ig ismét fegyvergyakorlat, találkoztak a nemzetőrök között igen ügyes kezelők, most a csata gyakorlat szabálya szerént 3 tagú felállásban, az első sor tüzel, utánna a második az első sor közötti résen, a 3 ik sor tölt és kicseréli a fegyvert, már meglehetős gyakorlottsággal, azután a szurony roham máris nagy tökélyei vitetik véghez. Ebéd után futó tűzként adatik ki csendben a parancsolat a tábori minden eszközt felrakni, mindenki készen századonként felállni, — félóra alatt rendben minden, helyén mindenki. Indulj vezényeltetik az egész tábor a kellő beosztással mozog, csak a parancsnokság tudja miért, hova, merre; hiszen nem sokára, látva az irányt, tudtam magam tájékozni, hogy Lepsény felé megyünk, alig egy órányi menet alatt Lepsény alá értünk és ott nagy lapályos területen ösmét letelepedtünk. Eddig csak a nógrádi és honti zászlóaljakat láttam; mert mi Bozsokon elkülönítve egy mélyedésben, most azonban áttekinthető nyilt területen, ott volt egy Pesti nemzetőri zászlóalj, az 1 ső honvéd zászlóalj és abban több losonczi fiu: Zámpory Pál, Nagy József s.s.

t.— a Váza ezred két zászlóalja, — a borsodi önkéntes nemzetőrök, a tolnai nemzetőrök, a pesti nemzetőrség.— Мак egy ütegével és egy század Vilmos huszár.— Miután a tábor letelepedett, kiadatott a parancs, hogy mindenki felszerelve tartsa magát; mindenki a zászlóalja körében tartózkodjék, az előőrsök a megjelölt helyekre kiállíttattak, meghagyatott a tisztek közvetítésével, hogy a legnagyobb csend legyen, tüzet rakni nem szabad, beszélgetve töltöttük az időt, - Zámpory Pál elbeszélte a viszontagságos és sok szenvedéssel küzdelmes utjokat, menyiben egészen a Dráva torkolatáig hatoltak, és onnan Jellasits az ő ötszörte nagyobb seregével sarkukban nyomolt utánnuk, meg ide számítva az ellenszenvet ama ellenünk agyarkodó, és minden kigondolható akadályokat vető illyen népnek napokig tartó utainkon, sem éjjelük, sem nappaluk, örökös veszedelem környezett, pénzükért nem attak, amire