Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Évforduló - Terray Barnabás: Veszprém megyi utódvédharcok a pákozdi csata előtt 1848-ban

94 ÉVFORDULÓ tük a szabadságot, és midőn azt ugyanazok, a kiknek istentelen zsar­noksága annyi századon át tartott rabszolgaság jármában, most megszer­zett szabadságunkat ismét elrablással fenyegeti, hogy van két fia a harc­téren a szabadságért küzdők között, még ha mindketten elvesznénk is, de a Haza, a szabadság megmentve! ... Amáliám kérlek... a besoroztatás el­határozása ugy keletkezett, hogy akik együtt voltunk, vagy 15 egyfor­ma lelkesedéssel ajánlottuk karunkat s életünket a hazának, midőn éppen hire jött a bécsi ármánynak és hogy Jellasich készül betörni... látod egy Balassagyarmati Hamar az apa hat fiával együtt állt be és mások százan ezerén! ... férjed nem tartozik a gyá­vák fajtájához, a kik bujdokolnak! hanem ha kell él, ha kell életét áldoz­za hazájáért ... Másnap korán keltem, mentünk az üzletbe, és komoly gonddal néz­tem körül mindeneket, s ha valahol hiányt, vagy tenni valót fedeztem fel azt a defectbe (hiányjegyzékbe T. B.) jegyezvén eligazítottam . . . Délelőtt 9 órakor gyülekezőt doboltak, a moz­gó század összejön ott hirdettetett ki, hogy Horváth Pál őrnagyi rangot nyert, továbbá, hogy Németh József őrnagyi segéd főhadnagyi ranggal, — a losonci, vagyis nógrádi zászlóalj tisztjei 4 dik század: százados Szakai Elek, főhadnagy Ozmitz István, al­hadnagyok egyenlő rangal Zmeskal Zsiga, Busbak Ádám, őrmester 1 ső Pokorny Ede, II. Miskolczy Sándor, tizedesek és őrvezetők. - Zászlótar­tó Serk József, dobos: Iván­Augusztus 25-én érkezett a rende­let, miszcrént a nógrádvármegyei mozgó őrsereg zászlóalj készenlétben tartsa magát, hogy a kiindulási ren­delet vételétől számított 6 óra alatt útba lehessen. Az iparosok az egyenruhákkal még igen hátra maradtak, mármost naponta jártam a nyakukra, panasz­kodtak, hogy már sok a költség, kifogyott a pénzük, a kincstár pe­dig csak akkor fizet, ha minden át leszen adva, hát bizonyos összeggel kisegítettem őket, csakhogy igyekez­zenek minél inkább elkészülni, hogy hosszan ne legyen letartóztatva [fel­tartóztatva] — a tábor után menni, — egyidejűleg jelentést tettem a pa­rancsnokságnál hogy ha netalán a ki­indulási parancs 10 nap előtt érkez­ne, miután az egyenruha és csizma el­készítéséhez még vagy 14 nap kell, hogy ennyi idő engedélyeztetnék és két szekér előfogat rendeltessék a szállításra oly feltétellel, hogy itt a helyszínén gondosan a szekerekbe be­rakva, hova oda a táborhelyre szállí­tanák-, a nélkül, hogy valahol átkel­jen rakni, őrizetül pedig éber tizedes és minden szekérhez két két jó nem­zetőrt kisérőkül. Mindez megtörtént. September 1 én jött a rendelet, hogy a 4 dik század 3 kán induljon és 4 kén Balassa- Gyarmaton egye­sülvén az egész zászlóalj, 5 kén továb indul Pest felé. Volt e riadóra most olyan izgás mozgás, hosszura nyúlt bánatos rész­ben elszánt arezok, — délután a vá­sártéren dobszó mellett gyülekezett a század, itt lett közölve a zászlóalj­parancs, hogy 3 kán délelőtt 10 óra­kor indul a század Ludányig, ott meghál és 4 kén reggel 8 órakor in­dul Balassagyarmatra, hol a zászlóal­jai egyesül és fegyvert kap mindenki, a borjúban mindenki csak két öltő fehérruhát csomagoljon, hogy a súly ne legyen túlságos, ugy intézze min­denki dolgát, hogy reggeli 8 órakor dobjelzőre gyülekezünk a belső té­ren, onnan fél kilenc órára a gyapjú­mázsa dombra jövünk tábori misére és pontban 10 órakor indulunk. Ott volt Liedemann őrnagy térparancs­nok is, a többi közöt német nyelven szólva azt monda ,,Uraim,önök most mint katonák haditörvény alatt álla­nak, ne gondoljanak egyébre; hanem a haza, a király iránti hűségre! gon­doljanak szigorú rendtartásra, rend a lelke mindennek." September 30.- délelőtt 8 órakor a század felkészült, dobszó mellett, részben Rácz Rudi bandájának Rá­kóczy indulója mellett ment ki a gyapjumázsa dombon sátor alatt fel­állított tábori oltárhoz, hol Czente plébános két káplánja segédlete mel­lett celebrált tábori misét, ennek vé­geztével buzdító szózatot intézett a kiinduló őrséghez, körülbelül a kö­vezkező kivont szöveggel: ,, ... a mi áldott királyunk...szentesített..., ámde a király háta megett incselkedő kamarilla...felbujtva a nemzetisége­ket...Menjetek megvédelmezni a ha­zát, öljétek rakásra ama bíborban és bársonyban született sátán — fajt, István, a magyarok istene erősítse karjaitokat, áldja meg fegyvereiteket győzelemmel!!" Még nagy áhítattal énekelte az ez­redre menő nagyközönség a Köl­csey Hymnust, hosszan éltette a tá­vozó nemzeti őrsereget, a vezénylő kapitány indulóra vezényleti, és dob­szó mellett indult a század, Rudi ban­dája a Rákóczy indulóval kisérte ki a város végéig a harasztig és P.daró­czi (Panyidaróci) határig, itt még egy hosszú búcsú után a válás szivszak­gató percei, — délelőtt 11 órakor ér­keztünk vissza a belső térre... az anya mintegy biztosra veszi, hogy fiait ... ...többé sohasem látabdja... Amáli­ám...tán visszaemlékezve szerető édesanya (aki meghalt az eljegyzés és esküvő között!.T.B.) biztató sza­vaira: ,,te örülhetsz, szerető gondos férjet kapsz a ki még az ellenkező szellő ellen is megvédelmez" én ime most e vészes időben el és magam­ra hagy ... holnap jőnek a gömöriek... A térparancsnoktól kaptam pa­rancsot, hogy minél inkáb sürgessem az iparosokat ...elején csak úgy huzakodtak... ráérünk, no bizony! ha hozzáfogunk 4 hét alatt fütyülve ad­juk át az egészet, és most már 9 dik hete, tehát négy helyett tizenegy hétbe kerül, bizony polgártársaim szavára sem lehet mindenkor építeni. A sorozás folyvást tartott, és ha 100 legény együtt volt, azonnal út­nak indították Pestre. A helyben maradt nemzetőrséget is eléggé foglalkoztatták, hetenként két nap gyakorlat, éjjeli őrállások, utczai őrjáratok, az ujonezokat Ba­lassagyarmatig kisérni, kijutott nekik is. A mozgó nemzetőri Nógrád vár­megyei zászlóalj öt nap maradt B. gyarmaton, 10 kén indult továb, 14 kén ért Pestre és onnan felszerelve mozdult ki egyesülve Nógrád és Honti két zászlóalj Ivánka Imre fő­vezérsége alatt. Meglátogattam magát Liedeman Samu őrnagy térparancsnok urat,... felkértem... legyen gondjuk házunk­ra; de különösen viseljenek gondot az én jó feleségemre; mert most már rajtam a sor, 17 kén indulok. Szeptember 16 kán végre kikülde­tett a ruhák átvételére egy százados vezetése alatt egy hadnagy, egy őr­mester és egy tizedes, meg az én szál­lító tizedesem, négy szállító nemzet­őrrel, a szekerek előállottak, mind­kettő gyékényes és ponyvával kibél­lelve, először a posztó nemüeket vet­ték fel szigorú ügyelettel leltározva 2 példányban jegyezve, és darabonként igen rendesen becsomagolva, végre háromszorosan befödve, gyékénnyel erősen, lekötve, utánna hasonlóul történt a lábbeliek felvétele és cso­magolása, — midőn már bevégezve lett, következett a jelenvoltak aláírá­sa, — két példány a térparancsnoki irodában maradt, kettőt a kellő kí­sérő levelek és egyéb okiratokkal együtt nekem kézbesítették czimezve a nógrádi önkéntes nemzetőri zászló­alj parancsnokságának ... a szekerek a városház udvarán álltak és az őrök azonnal elfoglalták mellette helyü­ket. . . a kisérő tizedes kikapta a menetrendet Pestig ott a fehérhajó udvarára állni be, és engem azonnal felkeresni ottani szobámban. ..ла1ипк találtam Nagy Miklós só­goromat... ...Én holnap reggel 7 órakor édes anyám és nőrévemmel indulok, s Pestről ők a Dunán mennek Tolnába illetőleg Gyönkre, én pedig megyek a

Next

/
Thumbnails
Contents