Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Műhely - Jánoska Péter: Római kori lószerszám restaurálása

86 MŰHELY 2. ábra Bronz leletegyüttes : gombok, csün­gők, csat, karikák, bőrmaradványok 3.7. A fémőtvőzet vizsgálata 3.7.1. Cseppelemzés 3.7.2. Spektrográfiás vizs­gálat 3.7.3. Metallográfiai vizsgá­lat 3.1. Vizuális vizsgálat binokuláris mikroszkóp alatt A bronztárgyakat szabad szemmel, mint már említettem, valamint bino­kuláris mikroszkóp alatt vizsgálva, a színes korróziós réteg alatt és mellett, egységes szürke réteg volt látható. Alatta, a réteg eltávolításával, sárga bronz az alap fém. A felső, színes kor­róziótermék réteg eltávolítása után sem sikerült felfedezni ezüstre, vagy ónra utaló fémbevonatot, vagy annak nyomait. Az viszont bebizonyoso­dott, hogy ez a szürke réteg a tárgyak túlnyomó részénél az eredeti felüle­tet, textúrát őrzi. Az egyik szíjelosz­tó korong hátoldala az öntés utáni reszelés nyomait még mindig őrzi. 3.2. Párakamrás vizsgálat A tárgyak magas páratartalomra ak­tiválódó vegyületeit keresve alkal­maztam a párakamrás vizsgálatot, amely a bronzok kezelésének rég jól bevált kiegészítője. 4 Erre a célra az alul vízzel töltött üvegexszikkátor a legmegfelelőbb. A porcelán lapra helyezett tárgyakat 24, 48 és 72 óra elteltével vizsgáltam meg a lezárás után. Mikroszkóp alatt megfigyelve semmilyen elváltozás nem volt látható a tárgyak felületén. A későbbi kloridvizsgálat bebizonyí­totta, hogy aktív kloridvegyületeket nem tartalmaztak a tárgyak. 33. Előkezelés ammóniás kálium­karbonátos oldattal Az előzetes vizsgálódásra ammóniás kálium-karbonát oldatot használtam, amely eddigi tapasztalataim alapján kíméletes tisztítószernek bizonyult bevonatos réz- és bronztárgyak ese­tében. 5 Ebben az esetben azonban nem kívánt eredmény született. A korábban említett „védőréteget", illetve a patinát erősen fellazította a lúgos oldat, így további hasonló ke­zelésekről le kellett mondanom. Ezüst, vagy ónbevonat nyomokban sem fordult elő. 3.4. Kloridvizsgálat Desztillált vízbe helyezve és 4—5 na­pig bennetartva a tárgyakat, ebből az oldatból történt a kloridtartalom el­lenőrzése. Napközben felmelegítve, általában reggel, hidegen vizsgáltam az oldat egy kis részét kémcsőben, salétromsavval savanyítva és ezüst­nitrát oldattal megcseppentve. 4 A vizsgálat negatív eredménnyel zárult. Már ekkor is felmerült, hogy való­színű nem lesz mód nedves, vegy­szeres tisztítási eljárást alkalmazni, mert már a desztillált víztől is, fő­zéssel porlékonnyá vált ez a bizo­nyos szürke réteg, amit eltávolítani nem szabad, mivel az eredeti felü­letet őrzi. A kloridok hiánya ebből a szempontból, a tárgyak későbbi egyensúlya miatt rendkívül meg­nyugtató. 3.5. Röntgenfelvétel Még 1977-ben kísérleti röntgenfelvé­teleket készítettünk a veszprémi Me­zőgép Vállalatnál. Néhány tárgyat kiválasztottunk, többek között a saj­kodi bronz orrszorító egyik darabját. A felvételeket hegesztési varratok vizsgálatára alkalmas készülékkel ké­készítettük (1, 3 és 4 perces expozí­ciós időkkel, áramerősség 5 m A, fe­szültség 120 és 140 kV). 10 Az orr­szorító szárán különböző darabok a rárakódott korrózióterméktől egy nagy csomóban voltak, a legfelső ré­szen szövetmaradványokat őrzött meg a vasrozsda. A filmen kirajzolódott a rögben lévő fémes darabok alakja. A később 3. ábra A bronz orrszorító darabjai a vas­korrózióval átitatott textilmaradvánnyal

Next

/
Thumbnails
Contents