Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Műhely - Jánoska Péter: Római kori lószerszám restaurálása
86 MŰHELY 2. ábra Bronz leletegyüttes : gombok, csüngők, csat, karikák, bőrmaradványok 3.7. A fémőtvőzet vizsgálata 3.7.1. Cseppelemzés 3.7.2. Spektrográfiás vizsgálat 3.7.3. Metallográfiai vizsgálat 3.1. Vizuális vizsgálat binokuláris mikroszkóp alatt A bronztárgyakat szabad szemmel, mint már említettem, valamint binokuláris mikroszkóp alatt vizsgálva, a színes korróziós réteg alatt és mellett, egységes szürke réteg volt látható. Alatta, a réteg eltávolításával, sárga bronz az alap fém. A felső, színes korróziótermék réteg eltávolítása után sem sikerült felfedezni ezüstre, vagy ónra utaló fémbevonatot, vagy annak nyomait. Az viszont bebizonyosodott, hogy ez a szürke réteg a tárgyak túlnyomó részénél az eredeti felületet, textúrát őrzi. Az egyik szíjelosztó korong hátoldala az öntés utáni reszelés nyomait még mindig őrzi. 3.2. Párakamrás vizsgálat A tárgyak magas páratartalomra aktiválódó vegyületeit keresve alkalmaztam a párakamrás vizsgálatot, amely a bronzok kezelésének rég jól bevált kiegészítője. 4 Erre a célra az alul vízzel töltött üvegexszikkátor a legmegfelelőbb. A porcelán lapra helyezett tárgyakat 24, 48 és 72 óra elteltével vizsgáltam meg a lezárás után. Mikroszkóp alatt megfigyelve semmilyen elváltozás nem volt látható a tárgyak felületén. A későbbi kloridvizsgálat bebizonyította, hogy aktív kloridvegyületeket nem tartalmaztak a tárgyak. 33. Előkezelés ammóniás káliumkarbonátos oldattal Az előzetes vizsgálódásra ammóniás kálium-karbonát oldatot használtam, amely eddigi tapasztalataim alapján kíméletes tisztítószernek bizonyult bevonatos réz- és bronztárgyak esetében. 5 Ebben az esetben azonban nem kívánt eredmény született. A korábban említett „védőréteget", illetve a patinát erősen fellazította a lúgos oldat, így további hasonló kezelésekről le kellett mondanom. Ezüst, vagy ónbevonat nyomokban sem fordult elő. 3.4. Kloridvizsgálat Desztillált vízbe helyezve és 4—5 napig bennetartva a tárgyakat, ebből az oldatból történt a kloridtartalom ellenőrzése. Napközben felmelegítve, általában reggel, hidegen vizsgáltam az oldat egy kis részét kémcsőben, salétromsavval savanyítva és ezüstnitrát oldattal megcseppentve. 4 A vizsgálat negatív eredménnyel zárult. Már ekkor is felmerült, hogy valószínű nem lesz mód nedves, vegyszeres tisztítási eljárást alkalmazni, mert már a desztillált víztől is, főzéssel porlékonnyá vált ez a bizonyos szürke réteg, amit eltávolítani nem szabad, mivel az eredeti felületet őrzi. A kloridok hiánya ebből a szempontból, a tárgyak későbbi egyensúlya miatt rendkívül megnyugtató. 3.5. Röntgenfelvétel Még 1977-ben kísérleti röntgenfelvételeket készítettünk a veszprémi Mezőgép Vállalatnál. Néhány tárgyat kiválasztottunk, többek között a sajkodi bronz orrszorító egyik darabját. A felvételeket hegesztési varratok vizsgálatára alkalmas készülékkel kékészítettük (1, 3 és 4 perces expozíciós időkkel, áramerősség 5 m A, feszültség 120 és 140 kV). 10 Az orrszorító szárán különböző darabok a rárakódott korrózióterméktől egy nagy csomóban voltak, a legfelső részen szövetmaradványokat őrzött meg a vasrozsda. A filmen kirajzolódott a rögben lévő fémes darabok alakja. A később 3. ábra A bronz orrszorító darabjai a vaskorrózióval átitatott textilmaradvánnyal