Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - K. Palágyi Sylvia: A kemenesszentpéteri római kori halomsír
56 TANULMÁNYOK 18. ábra. a. Situlafül-attache, b. situlalábak. Másik korsónk megítélésének kiindulópontjául a női fejes végződést és a mélyen árkolt, levélkehely szerűen szétnyíló fültípust vettük figyelembe. (9. ábra 8., 20. ábra.) Ezek a típusú fülek osztott szájperemű korsóknál lépnek fel (Vo.: lóhere szájnyüású korsók). A korsó a Herstal-i, a Hauxton-ban talált, Eggers 125 típusú edénynek felel meg. Mélyen árkolt füleket találunk Brigetioban és Szőlősgyörökón is. 4Sa A kemenesszentpéteri fül kialakítása és metszete a Herstal-i fülhöz hasonló, amelyet viszont a Vervoz-Fêcheroux II. temető flaviusi korsójával állítanak párhuzamba. 46 Eggers 24, 25-29-es típusú situláinak-vedreinek attache-ait palmetta galléros, két oldalt állatfejekbe, vagy azok leegyszerűsödött változatába végződő női fejek alkotják. Kemenesszentpéteren a háromszögbe foglalt, sematikus arcok, elmosódott palmetta gallér és a vájattal díszített lábak alapján (9. ábra 2—3., 8. ábra 7-8., 13., 18. ábra) egy Eggers 27, 29-es situlaformáihoz közelálló edényt határoztunk meg. A korábbi, szépen megformált attache okhoz képest a kemenesszentpéteri, nemcsak az égésnek tulajdonítható, erős degenerációt mutat és inkább az Eggers féle B 2 — Cj-es formákhoz állhat közelebb. 47 Radnóti A. megfogalmazása darabunkra teljes egészében jellemző: „A beálló degenerációs folyamat révén először a két állatfej válik értelmetlen nyúlvánnyá, a fej pedig egyre kisebbedik, s a palmetta széles gallérrá változik; végül a fej lárvaszerű kerek maszk lesz ." 48 A katalógus 1.2.2., 1.334., 1.3.38as tárgyai egy, vagy két serpenyőhöz, vagy egy serpenyőhöz és egy tálhoz, vagy medencéhez tartoznak. A síkozott karikát és a női fejet ábrázoló attache-t (7. ábra 2., 9. ábra 10., 11. ábra) az Eggers féle B 2 lépcsőbe sorolt Dowalton-Loch-i és a tiberiusi hagyományokat mutató Repov-i serpenyő-applikáció alapján kötöttük egymáshoz. 49 Tálunkhoz (9. ábra 14., 18., 7., 10. ábra 25.) B. A. Raev Bulgáriából, Pomorje-ből bemutatott, I—II. század fordulójára keltezett táltöredéke kínálkozik párhuzamul. 50 A katalógusbarr 1.3.40. (9. ábra 17.) számon szereplő perem töredékünk meredek falú tálnak, 5 1 vagy medencének lehetett része. 1.3.39-es (10. ábra 6—7., 9.) peremtöredékeinknél egy kis veder is számításba jöhetett, míg az 1.3.42-es (9. ábra 15—16.) szám alatt leírt párnás aljtöredékeink egy kisebb edénykéhez tartozhattak . A bronzleletek sorát Kemenesszentpéteren valószínűleg két bronzmécses zárta, amelyek közül az egyik volutás mécsesnek lehet a töredéke. (10. ábra 15., 17.) A kemenesszentpéteri halmot közvetlenül a feltárás után — előzetesen — az I. és a II. század fordulójára kelteztük. 5 3 A leletanyag áttekintése után keltezésünk nem szorul lényegesebb módosításra, legfeljebb még a 11. század első évtizedei is szóba jöhetnek. Keltezésünket a kerámia urnára, az enyhén homorú oldalú pajzsdudor típusra, a szögletes alaplemezü, díszített pajzsfogóra és néhány bronzedény részletre alapoztuk. A fegyver anyag - úgy érezzük — valamivel korábbi keltezést is lehetővé tenne, de a bronz fülek, az applikáció fej, vagy maszk ábrázolásaiból nem mindig lehet következtetni az égés előtti állapotra. A kemenesszentpéteri halomsír tulajdonképpen a kálozi és a kálozi típusú temetkezésekhez szolgál újabb adalékokkal. A pannóniai leletanyagban ez a két temetkezés áll a legközelebb egymáshoz, azzal a különbséggel, hogy a kemenesszentpéteri halomsírban nincs kocsi temetkezés. A kemenesszentpéteri halom, az inotaihoz és a kálozihoz hasonlóan gazdag volt bronzedény mellékletekben. 54 A bennszülött vezető réteg sírjaiba ill. azok közelébe, Inotán is és Kalózon is, eltemették a kocsit és a lovakat. 5 5 Ke menesszen tpéteren viszont, ahol a sarkantyú lovasra utalt, még a ló csontváza sem került elő. Lehetséges, hogy az elhunyt, népe vezető rétege körébe tartozott, de nem volt annak vezetője. Az inotai leletek feldolgozása kapcsán is felmerült már az a gondolat, hogy a halomsírok közelében mindegyik sír fölött állhatott kisebb halom. A halom nagyságát viszont a társadalmi helyzet határozhatta meg. 56 Úgy tűnik, hogy Kemenesszentpéter lenne az a lelőhely, ahol ez a hipotézis igazolást nyerhetne, mert a római út közelében álló — feltehetőleg inkább római kori — halmok, egy kivétellel, azonos magasságúak, viszonylag alacsonyak. Az az egy azonban ma is 2,6 m magasan emelkedik ki a környezetből. 5 Ezzel magyarázatot kaphatnának a halmokéval hasonló leletanyagot tartalmazó, mára már halom nélküli temetkezések (pl. Mannersdorf, Vinár). 58 A Katzelsdorf-i halomsírokkal kapcsolatban O. Urban újra hangsúlyozta azok ill. azok egy részének germán jellegét, s a temetkezésekben (1., 2. és 4. halom) azoknak a germán harcosoknak a sírját látja, akiket Vannius kíséretében, 50-ben Pannoniában telepítettek le. 59 Anélkül, hogy a kálozi, kemenesszentpéteri és az azokhoz hasonló temetkezések etnikumának kérdésében állást foglalnánk 60 " 6 l , ismételten meg kell jegyeznünk, hogy Pannoniában több19. ábra. Korsófül.
