Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - K. Palágyi Sylvia: A kemenesszentpéteri római kori halomsír
54 TANULMÁNYOK 12. ábra. A pajzsdudor csúcsának bronzborítása. vízszintes pereme, vállon sűrű hornyolással ill. a testet sűrűn díszítő vízszintes, függőleges és ferde fésüléssel a szombathelyi I—II. század fordulójára keltezett sírokkal mutat rokonságot. Peremkiképzésük a szombathelyi fésületlen példányokhoz áll közel. Kátrányozással Kemenesszentpéteren csak a sírgödör urnájánál találkozunk. Ez, az egyébként Emonára jellemző szokás fellép Szombathelyen is és a tartományban máshol is. 5 S mivel a kemenesszentpéteri halomsírt közvetlenül a Rábán keresztülhaladó, Savariába vezető út mentén állították, nem csodálkozhatunk azon, ha ezek a termékek Savaria territóriumának K-i széle - amelyet a Rába vonallal azonosítottak 6 — közelében, esetleg éppen Savariából érkezve, itt is megjelennek. A kemenesszentpéteri halomsír feltárásával ismét szaporodott a pannóniai fegyveres sírok száma. A máglyára helyezett, majd onnan a sírgödörbe, ill. a köré szórt átégett kisebbnagyobb töredékekből a kemenesszentpéteri halomban eltemetett férfi fegyverkészletét meg tudtuk határozni: pajzs (bronz bontásos, kónikus vas pajzsdudor, bronz pajzsfogó, ezüst, bronz, vas pajzsszél borítások Kat. 1.3.1-5., 19.? 7. ábra 3-11., 14., 8. ábra 6.), kétélű, háromosztatú, hosszú vas kard (Kat. 1.3.9-10., 8. ábra 1., 2.), vas tőr (Kat. 1.3.8., 7. ábra 13.), egy keskenyebb és egy szélesebb vas lándzsa (Kat. 1.3. 11 — 12., 7. ábra 12., 8. ábra 15.), bronz lándzsavég, vagy lándzsafogó (Kat. 2.1., 10. ábra 16.), két vas balta (harcibalta - Kat. 1.3.13-14., 7. ábra 15., 19.), két vas sarkantyú (Kat. 1.3.16., 17.? 8. ábra 3., 5.). A késpenge töredék (Kat. 1.3.20., 8. ábra 11.) fegyverként nem jöhet számításba. A fegyveranyag összeállításához, a pajzsfogó és pajzsszélek díszítéseihez (7. ábra 14., 13-14. ábra) légii, ábra. Ezüst pajzsszél borítás. jobb pannóniai példaként a kálozi síregyüttes kívánkozik, 7 de felsorolhatjuk a közeli, még publikálatlan, Vinár koracsászárkori sírjait, 8 a Katzelsdorf-i halomsír ill. a Mannersdorf-i halom nélküli temetkezés leleteit. 9 A pajzshoz, a pajzsfogó és a pajzsszél veretek díszítéséhez D-ről, a zágrábi múzeum Zemun-Gardos-i (Zimony-Gárdos), zártnak mondott síregyüttesét is megemlíthetjük, 10 vagy a Barbaricum szlovák, lengyel, német kutatók által publikált sírjait is. Amíg Szabad Germania területén ez a pajzsdudorforma rövidebb, vagy hosszabb tüskével szélesen elterjedt, hasonlóan a pajzsfogó és pajzsszél veretek háromszögű, egyes, kettős vájattal díszített mintáihoz, 11 addig a harci balta pontos megfelelőjére csak a Fejér megyei Kálóz leletei között akadhatunk. 12 Pajzsdudorunk (7. ábra 3—5.) a Katzelsdorf-i 2. halomcsoport 2. sírjának pajzsdudorához képest íveltebb oldalú, magasabb hegyű típust (12. ábra) képvisel és valószínűleg későbbi is lehet. A Katzelsdorf-i pajzsdudort Jahn 5-ös típusába sorolták. 13 Ez a típus elsősorban az I. század első felére, de 100-ig is jellemző. A kemenesszentpéteri pajzsdudor inkább Jahn 6-os típusához hasonlít, amely leggyakrabban 100 körül lép fel. Ezt a keltezést erősítheti meg az inotai 1. halom pajzsdudora is. A kemenesszentpéteri pajzsdudor bronz borítású. Ezzel, a pajzsdudoron alkalmazott technikával sem provinciabeli, sem a Dunától É-ra eső területen nem találkozunk. A kónikus pajzsdudorok szegecsei viszont a vason és bronzon kívül vasból, bronz borítással is készülhetnek. 16 A nem túl jól sikerült reprodukción, amely a Hohenstaaten-i (Kr. Bad Freienwalde) ívelt oldalú, tüskés végű pajzsdudorról készült, nem egészen világos, hogy a „fém" dudor bronzlemez borítású-e, vagy a hiányok lemezes szélei a vaskorrózió eredményei-e? 1 7 A noricumi-pannoniai kör, valamint a Dunától É-ra eső terület már említett pajzsfogói csak díszítésükben, félköríves metszetükben mutatnak rokonságot. Az alaplemezek kiképzése más és más. Leggyakoribb közöttük az egyes, vagy kettős bábos alaplap, ennek megfelelően egy, vagy két, többnyire félgömbös fejű szegeccsel. 18 Szögletes alaplemezt csak a Wegewitz közölte Putensenből ill. Jaksonow (W. Wroclaw)-ból említhetünk. 19 A Przeworsk kultúra В 2 ь fázisában fellép egy egyenes, vagy ívelt trapéz alakú díszítetlen, vagy csak egy-két vonallal osztott pajzsfogó forma, amelyen a fogó az alaphoz kúpszerűen csatlakozik, az alaplemez szegecs fejei pedig kisebbek lettek. 20 Ez a forma vasból, enyhén ívelt oldalú téglalap alakú alaplemezzel Kostolná pri Dunajiban is megjelenik. 21 Godiowski a díszített pajzsfogó változatot a B 2a alcsoportjába, Domitianus-Traianus korára helyezi, míg a díszítetlen változatot а В 2 ь fázisba, a Hadrianustól Antoninus Pius közötti időszakra. 22 A kemenesszentpéteri pajzsfogót (7. ábra 14.) inkább a két változat közötti formának fogadhatjuk el, ezért inkább a századfordulóra, vagy a II. század .elejére helyezhetjük. A kemenesszentpéteri pajzsfogóhoz hasonló díszítés általánosan kedvelt pajzsfogókon és pajzsszél véreteken az I. század közepe táján, az Eggers féle В^Вг határán, ger14. ábra. Bronz pajzsszélborítás.
