Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: 16–17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik

TANULMÁNYOK 39 Mindkét párta díszesebb a kéttor­nyúlakiaknál, ami arra utal, hogy vi­selőik a társadalom vagyonosabb ré­tegéből kerülhettek ki. A bordó, virág alakú gyöngy öcs­kékkel azonos díszítmények Feldeb­rő 16—17. századi temetőjéből is elő­kerültek. Ez a bordó, virág alakú, la­pos gyöngyegyüttes rézsodronnyal körülvéve, boglár, s ezt igazolja a tö­redék dúsan díszített mezőjében sza­bályos ismétlődése. A feldebrői pár­tán a durva szövésű, növényi alap­anyagú, majd finom len alapú textí­liával bevont felületet fém és lenszál sodrata keretezi, amelyből kiemel­kednek a szabályosan ismétlődő boglárok: hat db fémszállal bevont papírhengerecske közepén a bordó, csiszolt üvegből kialakított hétszirmú virág. A boglárok között rézsodro­nyok, bronzfiitterek és zöld üveg­gyöngyök díszlenek (ltsz. 82.14. 1С). 91 Sz: 2,5—3 cm. A réz- vagy bronzsodronyos díszítés a 15. szá­zad végétől a 16. század első feléig elterjedtnek mondható. 92 A gazdagon díszes felületű veszp­rémi pártatöredékek szerény kivitelű rokonai a 16. század végéről, 17. szá­zad elejéről származó nagylózsi piros­ékköves pártának. 93 A felület díszí­tettsége és a díszítmények típusai hasonlók. Ugyané korból való a fel­debrői bogláros párta is. Lényege­sen munkásabb és drágább ékítmé­nyekkel, de a fentiekhez hasonló boglárdísszel ellátott a tiszaörvényi, 17. század eleji párta is. 94 Gyöngyfüzéres pártamaradványok 1903-ban a veszprémi Szent Bene­dek hegyről is előkerültek. E háncs­alapú töredékeket jelenleg fehér és fekete színűnek látszó selyemszövet­tel vonták be, amelyre hullámvonal­ban elhelyezkedő, fémszálra felfűzött apró fehér gyöngyöket erősítettek. 9. ábra. Pártatöredék (Veszprém, Bene­dek-hegy). Ltsz. n. Két, egymást keresztező gyöngyfü­zér az egész felületet beborítja, míg a harmadik karéjosan, csak a felső szegély alatt vonul végig (9. sz. áb­ra). Szélessége 2 cm. Ez közeli ro­konságot mutat a lovászpatonai evan­gélikus templom mögül előkerült, kb. 17. század végéről származó, gyöngy­füzérből kialakított pártadísszel/ 5 De ez a gyöngyfüzér a kéttornyúla­kiéhoz is közel álló. Fémszál és pamutszál sodratából fonták, hurkolták a Nemesvámosról előkerült pártamaradványt, amelyhez apró selyem és bőrdarabka is csatla­kozott. Feltehetőleg ezek képezték alapját. Ez a fonott dísz megegyezik a kéttornyúlaki I. párta fonadéksze­gélyével. Paszomány csíkhoz hasonló a párta díszítménye, amelyen másfaj­ta ékítmény nem is szerepel. Ehhez hasonló töredékek Feldebrőről is elő­kerültek, feltehetőleg a párták szélét zárták le. 96 Valamelyest ezekkel ro­konítható az a leltári szám és lelőhely nélküli Veszprém megyei töredék, amelyet a textil és fémszál fonadéká­ból hurkoltak kb. 1,5—2 cm széles­ségben. Az egyenesen húzódó fona­dék képezi az alsó és felső szegélyt, közötte egymásba hurkolódva fut a pártát alkotó fonadékpár (ugyanez a fonadék a nemesvámosinál paszo­mányszerű, csak hullámvonalban el­helyezkedő.) Az egyik nagylózsi pártánál is megfigyelhető egy ezekkel rokon megjelenésű pánt, csak ezüstszálból. Ez esetben a pánt a vendéghajfonatok körülteke résére szolgált, amelyet fá­tyollal és díszített bársonyszalaggal kombinálva, homlok felett viseltek. Ez a típus 16. századi reneszánsz örökség, ismeretes még Boldváról Miskolc avasi református templom­ból, Gyulafehérvárról és Csenger­ből. 97 $8 Hasonlóak Gyuláról, a fe­rences templom temetőjéből is elő­kerültek. 99 A veszprémi, Szent László temp­lomi töredékekkel megegyező díszít­mények találhatók a Somlóvásár­hely Kápolnadombról felszínre ke­rült, ltsz. nélküli pártamaradványo­kon is. Az alap bőr, a felülete pedig teleszórt: fektetett S alakú fehér, apró gyöngyfüzér körbevéve rézspi­rállal. Ugyanilyen az alsó szegélyke­ret is. A fehér gyöngyös díszítményt rézspirállal . keretezett apró, zöld gyöngyök követik. Külön zacskóban találhatók fehér gyöngyök, fémszál­lal körülvett zöld gyöngyök és virág­alakú, csiszolt bordó üveggyöngyök (azonos a veszprémivel, feldebrői­vel). Egy másik darabon a felső részt karéjosan elhelyezett, apró sárga gyöngyből való füzér, fölötte pedig hullámvonalban rögzített fémfona­dék szegélyezi. Egy egészen kis tö­redéken pedig vízszintesen, de egy­másba illeszthető > alakban fém­szálra felfűzött, apró fehér gyön­gyöket rögzítettek bőr és selyemszö­vet alapra. Az elfektetett V csúcsá­ban egy bronzflitter látható. Valószí­nű, hogy a fémrezgőkkel (spirálok) és gyöngyökkel díszes, vagy a csak gyöngyös felületű pártát boglárokkal is díszítették, amelyek közül több, egész és szétlapított állapotban a pár­tatöredékek mellett megtalálható. Ezek mindenike kúp alakú, formára a sárközi tülkös párták bogiáraival (tülök vagy csücsök) megegyező. Az egyik boglárfajta alapját papír és rit­kaszövésű textília képezte, amelyet teljes egészében egymás mellett futó rézspirálok tagolnak hosszanti irány­ban, végükön bronzflitterrel. A kúp csúcsán kör alakú rézspirál, közepén fehér gyöngy, amely fölé fémszállal rögzítve még két fehér gyöngy maga­sodik. A másik típuson a rézspirálok között két sorban fémszálra felfű­zött fehér gyöngysor húzódik, de ugyanilyen gyöngysor béleli ki a kúp tetejét lezáró rézspirált is. A harma­dik változat a legdíszesebb: az egész felületet egymáshoz szorosan tapadó rézspirálok borítják, amelyek fönt három, lent egy karéjjal záródnak. Ide csatlakozik apró, fehér gyön­gyökből egy füzér, ebbe ágyazódik egy-egy nagyobb fehér gyöngy fent, egy bronzflitter lent. A rézspirálok által szabadon hagyott két oldalt kettős, fehér gyöngyfüzér és ezeket láncalakban körülvett fémszál borít­ja. Ez a típusú boglár eddig Veszprém megyéből nem volt ismeretes. A fel­szín ékítménye rokonvonásokat mu­tat a már említett nagylózsival és fel­debrőivel. A boglár, bár szegényebb, de díszítettségének gazdagságában (nem minőségében!) közel áll a sza­dai 16. század végi 17. század eleji párta boglárjaihoz. A kéttornyú­lakinál a somlóvásárhelyiek díszeseb­bek és más alakúak, de azonos díszí­tőelemeket (gyöngy, fémszál, fém­sodrony) használtak ezeknél is. El­rendezésükben, gazdagságukban kü­lönböznek egymástól. A kéttornyúlaki gyöngyös pártá­hoz legközelebb álló technikájában, formájában a felsőörsi, amelyet Tóth Sándor tárt fel, a prépostsági templom körüli temető 32. sírjában (ltsz. 72.17.24.1). A bőr vázat vá­szonkötéssel szőtt fémszálas szövet­tel fedték, amit fém- és textilszál (len vagy selyem) sodratával rögzí­tettek az alaphoz. Ebből a felület­ből feltehetőleg az egész pártán (je­lenleg csak itt-ott látható) hurkos végű sodrott szálak nyúltak ki, ame­lyeknek végén kis karikákra rézlemez islógokat erősítettek. A párta felszí­nén átlós irányban férriszálra felfű­zött négy-négy gyöngy sorakozik: két kisebb zöld és egy sárga gyöngy­karika között egy nagyobb sötétkék (10. sz. ábra). Ugyanezek a típusú gyöngyök láthatók a kéttornyúlaki bogláros párta boglárjain is. A gyön­gyös pártán pedig ugyanilyen islógos végű, hurkos sodratok. A sodratok mint díszítőelemek, hurkos végükön egymást követő, több sorba rendezett islógokkal né­hány feldebrői pártán is megfigyel­hetők. Ezek Bartucz Lajos 1936.

Next

/
Thumbnails
Contents