Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: 16–17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik

TANULMÁNYOK 39 Mindkét párta díszesebb a kéttornyúlakiaknál, ami arra utal, hogy viselőik a társadalom vagyonosabb rétegéből kerülhettek ki. A bordó, virág alakú gyöngy öcskékkel azonos díszítmények Feldebrő 16—17. századi temetőjéből is előkerültek. Ez a bordó, virág alakú, lapos gyöngyegyüttes rézsodronnyal körülvéve, boglár, s ezt igazolja a töredék dúsan díszített mezőjében szabályos ismétlődése. A feldebrői pártán a durva szövésű, növényi alapanyagú, majd finom len alapú textíliával bevont felületet fém és lenszál sodrata keretezi, amelyből kiemelkednek a szabályosan ismétlődő boglárok: hat db fémszállal bevont papírhengerecske közepén a bordó, csiszolt üvegből kialakított hétszirmú virág. A boglárok között rézsodronyok, bronzfiitterek és zöld üveggyöngyök díszlenek (ltsz. 82.14. 1С).

91 Sz: 2,5—3 cm. A réz- vagy bronzsodronyos díszítés a 15. század végétől a 16. század első feléig elterjedtnek mondható.

92 A gazdagon díszes felületű veszprémi pártatöredékek szerény kivitelű rokonai a 16. század végéről, 17. század elejéről származó nagylózsi pirosékköves pártának.

93 A felület díszítettsége és a díszítmények típusai hasonlók. Ugyané korból való a feldebrői bogláros párta is. Lényegesen munkásabb és drágább ékítményekkel, de a fentiekhez hasonló boglárdísszel ellátott a tiszaörvényi, 17. század eleji párta is.

94 Gyöngyfüzéres pártamaradványok 1903-ban a veszprémi Szent Benedek hegyről is előkerültek. E háncsalapú töredékeket jelenleg fehér és fekete színűnek látszó selyemszövettel vonták be, amelyre hullámvonalban elhelyezkedő, fémszálra felfűzött apró fehér gyöngyöket erősítettek. 9. ábra. Pártatöredék (Veszprém, Benedek-hegy). Ltsz. n. Két, egymást keresztező gyöngyfüzér az egész felületet beborítja, míg a harmadik karéjosan, csak a felső szegély alatt vonul végig (9. sz. ábra). Szélessége 2 cm. Ez közeli rokonságot mutat a lovászpatonai evangélikus templom mögül előkerült, kb. 17. század végéről származó, gyöngyfüzérből kialakított pártadísszel/

5 De ez a gyöngyfüzér a kéttornyúlakiéhoz is közel álló. Fémszál és pamutszál sodratából fonták, hurkolták a Nemesvámosról előkerült pártamaradványt, amelyhez apró selyem és bőrdarabka is csatlakozott. Feltehetőleg ezek képezték alapját. Ez a fonott dísz megegyezik a kéttornyúlaki I. párta fonadékszegélyével. Paszomány csíkhoz hasonló a párta díszítménye, amelyen másfajta ékítmény nem is szerepel. Ehhez hasonló töredékek Feldebrőről is előkerültek, feltehetőleg a párták szélét zárták le.

96 Valamelyest ezekkel rokonítható az a leltári szám és lelőhely nélküli Veszprém megyei töredék, amelyet a textil és fémszál fonadékából hurkoltak kb. 1,5—2 cm szélességben. Az egyenesen húzódó fonadék képezi az alsó és felső szegélyt, közötte egymásba hurkolódva fut a pártát alkotó fonadékpár (ugyanez a fonadék a nemesvámosinál paszományszerű, csak hullámvonalban elhelyezkedő.) Az egyik nagylózsi pártánál is megfigyelhető egy ezekkel rokon megjelenésű pánt, csak ezüstszálból. Ez esetben a pánt a vendéghajfonatok körülteke résére szolgált, amelyet fátyollal és díszített bársonyszalaggal kombinálva, homlok felett viseltek. Ez a típus 16. századi reneszánsz örökség, ismeretes még Boldváról Miskolc avasi református templomból, Gyulafehérvárról és Csengerből.

97 $8 Hasonlóak Gyuláról, a ferences templom temetőjéből is előkerültek.

99 A veszprémi, Szent László templomi töredékekkel megegyező díszítmények találhatók a Somlóvásárhely Kápolnadombról felszínre került, ltsz. nélküli pártamaradványokon is. Az alap bőr, a felülete pedig teleszórt: fektetett S alakú fehér, apró gyöngyfüzér körbevéve rézspirállal. Ugyanilyen az alsó szegélykeret is. A fehér gyöngyös díszítményt rézspirállal . keretezett apró, zöld gyöngyök követik. Külön zacskóban találhatók fehér gyöngyök, fémszállal körülvett zöld gyöngyök és virágalakú, csiszolt bordó üveggyöngyök (azonos a veszprémivel, feldebrőivel). Egy másik darabon a felső részt karéjosan elhelyezett, apró sárga gyöngyből való füzér, fölötte pedig hullámvonalban rögzített fémfonadék szegélyezi. Egy egészen kis töredéken pedig vízszintesen, de egymásba illeszthető > alakban fémszálra felfűzött, apró fehér gyöngyöket rögzítettek bőr és selyemszövet alapra. Az elfektetett V csúcsában egy bronzflitter látható. Valószínű, hogy a fémrezgőkkel (spirálok) és gyöngyökkel díszes, vagy a csak gyöngyös felületű pártát boglárokkal is díszítették, amelyek közül több, egész és szétlapított állapotban a pártatöredékek mellett megtalálható. Ezek mindenike kúp alakú, formára a sárközi tülkös párták bogiáraival (tülök vagy csücsök) megegyező. Az egyik boglárfajta alapját papír és ritkaszövésű textília képezte, amelyet teljes egészében egymás mellett futó rézspirálok tagolnak hosszanti irányban, végükön bronzflitterrel. A kúp csúcsán kör alakú rézspirál, közepén fehér gyöngy, amely fölé fémszállal rögzítve még két fehér gyöngy magasodik. A másik típuson a rézspirálok között két sorban fémszálra felfűzött fehér gyöngysor húzódik, de ugyanilyen gyöngysor béleli ki a kúp tetejét lezáró rézspirált is. A harmadik változat a legdíszesebb: az egész felületet egymáshoz szorosan tapadó rézspirálok borítják, amelyek fönt három, lent egy karéjjal záródnak. Ide csatlakozik apró, fehér gyöngyökből egy füzér, ebbe ágyazódik egy-egy nagyobb fehér gyöngy fent, egy bronzflitter lent. A rézspirálok által szabadon hagyott két oldalt kettős, fehér gyöngyfüzér és ezeket láncalakban körülvett fémszál borítja. Ez a típusú boglár eddig Veszprém megyéből nem volt ismeretes. A felszín ékítménye rokonvonásokat mutat a már említett nagylózsival és feldebrőivel. A boglár, bár szegényebb, de díszítettségének gazdagságában (nem minőségében!) közel áll a szadai 16. század végi 17. század eleji párta boglárjaihoz. A kéttornyúlakinál a somlóvásárhelyiek díszesebbek és más alakúak, de azonos díszítőelemeket (gyöngy, fémszál, fémsodrony) használtak ezeknél is. Elrendezésükben, gazdagságukban különböznek egymástól. A kéttornyúlaki gyöngyös pártához legközelebb álló technikájában, formájában a felsőörsi, amelyet Tóth Sándor tárt fel, a prépostsági templom körüli temető 32. sírjában (ltsz. 72.17.24.1). A bőr vázat vászonkötéssel szőtt fémszálas szövettel fedték, amit fém- és textilszál (len vagy selyem) sodratával rögzítettek az alaphoz. Ebből a felületből feltehetőleg az egész pártán (jelenleg csak itt-ott látható) hurkos végű sodrott szálak nyúltak ki, amelyeknek végén kis karikákra rézlemez islógokat erősítettek. A párta felszínén átlós irányban férriszálra felfűzött négy-négy gyöngy sorakozik: két kisebb zöld és egy sárga gyöngykarika között egy nagyobb sötétkék (10. sz. ábra). Ugyanezek a típusú gyöngyök láthatók a kéttornyúlaki bogláros párta boglárjain is. A gyöngyös pártán pedig ugyanilyen islógos végű, hurkos sodratok. A sodratok mint díszítőelemek, hurkos végükön egymást követő, több sorba rendezett islógokkal néhány feldebrői pártán is megfigyelhetők. Ezek Bartucz Lajos 1936.