Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész
TANULMÁNYOK 17 2. ábra. Georgi Lajos könyvkötő mester szöveget, amely eleddig nem tapasztalt nyíltsággal és szókimondással támadta a vezetést, és az ügymenetet. Magát az elnököt, Balogh Károlyt ,, . . . a szegényebb iparost lenéző s kizáró döjfös magaviselete" miatt támadta, aki ,,. . .hogy basáskodó hatalmát szegény iparostársainkkal minél jobban éreztesse, tanácsi rangjánál fogva az évi hátralékos tagsági díjakat, még a tűzkárosultakat sem kímélve, a végrehajtói közegekkel, annak idejében ágybéli s több más ingóságukat tőlük elviteté . . ."Az elnököt amiatt is támadták, hogy a 230 iparos által aláírt 12 pontos beadványt egy pont kivételével elutasította. Elfogadhatatlannak minősítették az irántuk megnyilvánult bánásmódot, miszerint a hivatkozott közgyűlésen „ . . . egypár elöljáró drasztikus és meggondolatlan kifejezésével találkoztunk, hogy bennünket megkorbácsolással fenyegettek, — ehhez járult egy korcsmai helyiségben az elnöknek meggondolatlan, durva kifejezése, midőn hatalmát ismét fitogtatva bennünket becsukással fenyegetett . . ." Az indulatok ilyen mértékű elszabadulása nem szimpátia antipátia kérdése volt, hanem az iparosokat egymástól eltávolító vagyoni különbségé, a tűzkár után még kilátástalan abba lett, a többséget sújtó anyagi helyzeté és a mindezekből fakadó sajátos mentalitásé, amelynek lényege az elégedetlenkedés, az összetartás emberbaráti illúziójának dédelgetése, ugyanakkor a határozott, előrelendítő lépések megtételére való képtelenség. 1 * A panaszoknak a hivatali ügymenetre vonatkozó része tekinthető elfogadhatónak, mivel az akkori jegyző, Várkonyi Dezső könnyelmű, nemtörődöm magatartása ellen igen sok kifogás merült fel. Az ő működése alatt az ügyiratok kezelése valóban pontatlanul és hanyagul történt, Várkonyi gyakori távolléte miatt a hozzá nem értő hivatalszolga besegítésével. Az indulatok csendesülnek Az Ipartestületen belül kialakult mizéria felett a vezetőség minden bizonnyal hamar úrrá lett, mert az október 7-én megtartott elöljárósági ülésen már békés témákat tárgyaltak meg. így beszámoltak a miskolci III. Országos Ipartestületi Kongreszszusról, — ahol Balogh Károly és Szilágyi Mihály vett részt — valamint a miniszteri rendelet alapján újonnan képesítéshez kötött iparágak — takács, fazekas, csutorás űzőinek az Ipartestületbe való felvételéről. Minden bizonnyal a kölcsönös meg nem elégedés ténye vezetett oda, hogy Várkonyi Dezső 1894 februárjában lemondott jegyzői állásáról, helyette a március 3-án tartott elöljárósági ülésen Pfilf Andor kályhást választották meg. 3. ábra. Pfilf Andor kályhás, ipartestületi jegyző hirdetése a Veszprémi Független Hírlap 1894. március 3-i számában Április 7-én Kossuth Lajos halála és a tanoncügy volt a két legfontosabb tárgyalandó téma. A nagy politikusról, hazafiról Balogh Károly elnök mondott megindító beszédet, akinek emlékét jegyzőkönyvileg is megörökítették. Ezen felül elhatározták, hogy külön e célra egy szakértelemmel szövegezett örök Emlék Albumot készíttetnek. A nemzeti gyászban való részvétel alkalmára egy selyem lobogó megvételét vállalták, továbbá határozatot hoztak a testületi nemzeti lobogó elhelyezésére: a lobogót az Ipartestület helyiségében tartják, nyeléről levéve, egy — Kiss Lajos elöljáró által készített — jól záródó ládikában, amelynek kulcsát az elnök őrzi. A felállítandó Kossuth szoborra 30 forintnak a testület pénztárából való kifizetését rendelték el. Egyre szaporodott a tanoncok iskolamulasztásával kapcsolatos panaszok száma, amelyre az Ipariskola vezetősége nyomatékkal hívta fel az elnökség figyelmét. Emiatt úgy döntöttek, hogy az érintett iparosokat szigorúan figyelmeztetik, s szükség esetén az I. fokú iparhatósághoz teszik át ügyüket. Ornstein Ignác lakatos ellen máris megtették a feljelentést kihágás ügyében, mivel ő tanoncát, Veczkó Bélát sem be nem szegődtette, sem iskolába nem járatta, amiről az Ipariskola igazolást is küldött a testületnek. A felszabadított öt tanoncot viszont az elnök
