S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
vel a 10. és 12. sírok között helyezkedett el, valamint a tájolása is ezekkel volt megegyező, ezért szintén a késő avar temetkezések közé sorolható. 2. Az eltemettetek nem és életkor szerinti megoszlása Antropológia feldolgozás hiányában, elsősorban a mellékletek alapján a 6., 12., 14. és talán 13. sírokban nők, a 7-, 10., 15. sírokban férfiak nyugodtak. 3. Sírgödrök A sírgödrök lekerekített sarkú aknasírok voltak. Sírmélységet, a nagyfokú pusztítás miatt, már nem lehetett rögzíteni. A 13. sír feltárása közben a sírgödör két vége erősen ki volt mélyítve, így a lábszárcsontok és a koponya mélyebben kerültek elő. A mélyedésekben a talaj is sötét színű volt. A lemélyített részek mélységét, alakját nem ismerjük. 4. Tájolás A sírlapok és az ásatási napló tanúsága szerint a 6., 7., 10., 11., 12.,13., 14. és 15. sírok ÉÉNy-DDK-i tájolásúak voltak. Ez megfelel a késő avar kori temetők nagy részében megfigyelt tájolási adatoknak.14 5. A sírba helyezés módja A halottakat hanyatt fektetett, nyújtott helyzetben helyezték a sírba. A 6. sírban a bal alkarcsontok a medencecsontra voltak helyezve, míg a 12. sír esetében a medencecsont alatt helyezkedtek el. A csontok helyzete alapján úgy tűnik, hogy a 10. sírban nyugvót eredetileg valamiben betekerhették: a két karcsont szorosan a váz mellett, két alkarcsont a medencén volt. 6. Koporsók Egy alkalommal, a 7. sír esetében lehetett megfigyelni bontás közben koporsóra utaló nyomokat, amely a két végén szögletesen záródott, 1-2 cm széles deszkákból, ácsolással készült. Nagy valószínűséggel szintén koporsóban elhelyezve temették el a 13. sírban nyugvót. A lemélyített két sírvég alapján erre gyanakodhatunk, azaz eredetileg magas lábakon álló koporsó lábainak lesüllyesztése ,4TOMKA 1975,7. miatt ásták ki mélyebbre a sír két végét.15 Más adat híján ennél többet nem lehet megállapítani a koporsók hajdani szerkezetéről. 7. Bolygatás Korabeli sírrablás nem bolygatta a sírokat, ugyanakkor az újabb kori földmunkák igen nagy károkat okoztak. A feltárt csontvázak szinte mindegyike erősen sérült, hiányos volt, a sírok egy részének csak részletei kerültek elő. 8. Ételmellékletek A 6., 7., 10., 12 és 14. sírokban állatcsont mellékletek kerültek elő. Kisebb állat csontjai - minden bizonnyal tyúk (csirke), sertés csontok kerültek elő a női sírok (6., 12. és 14. sírok) temetkezéseiből. A 6. és 12 sírban a csirke vagy tyúk csontjai a két lábszárcsont között, a „térd” környékén voltak, míg a 14. sír sertésmelléklete a bal lábszárcsontok végénél, erre helyezve került elő. A 7. és 10. sír férfi sírokban egy-egy marhacsont került elő, mindkét esetben a bal lábszárcsontok mellett. Mellékletek All., szinte teljes egészében elpusztított sírt kivéve, minden sírban volt melléklet. Ezek viszonylag szegényesek, ami a szórványként 1963-ban és 1983- ban múzeumba jutott, ritka darabokat is tartalmazó leletekhez viszonyítva meg különösen is szembetűnő. 1. Fülbevalók 1.1. Többszörös és egyszerű S-végü karika Többszörös (háromszoros fordulatú), ezüst S-végű fülbevalópár került elő a 6. női sírból. Úgyszintén S- végű volt a 14. női sírban, a koponya csontjai között előkerült, letört végű bronz fülbevaló. Hasonló fülbevalók szép számmal ismertek késő avar kori temetőkből.16 A tiszafüredi temető feldolgozása kapcsán, a kézirat lezárásáig, 1985-ig, az is15 A sírok alján, rövid vagy hosszú oldalainál megfigyelt különböző mélyedések, beásások vizsgálatához: ТОМКА 1978, 53.; WICKER 1990, 35.; BENDE 2003, 310-313.; VÁLY1 2003, 214-217.; legutóbb BALOGH 2013, 106-107. 16GARAM 1995,286-290. 97
