S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Regenye Judit - T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga II.
gödör a 6-7. házaktól északnyugatra található, ezért felmerült, hogy kapcsolatba hozható azokkal. A leletanyag elemzése azonban nem bizonyította a kapcsolatot. A gödröt később nyitották az akkori település nyugati peremén. Tovább dél felé haladva egy árkot találunk (122.), mely északkelet-délnyugati irányban a völgy felé, egyenes vonalban halad keresztül a feltárt lelőhelyszakaszon. Ez az árok a feltárás legproblematikusabb jelensége, mivel az ásatás idején a korát egyértelműen nem sikerült meghatározni. Az ároktól délre, közvetlenül mellette, még az említett rézkori jelenségcsoporton belül találunk 3, a lengyeli kultúrába sorolható kisebb objektumot (159., 160., 200.). Ugyancsak az ároktól délre szabálytalan formájú nagy gödröt tártunk fel (315.), déli szomszédságában pedig a 6. 7a és 7b házakat. A házak részletes bemutatása már korábban megtörtént.3 A 315. gödör és a házak elhelyezkedése azt a gyakran ismétlődő mintát mutatja, amikor a ház északi szomszédságában nagy agyagkitermelő gödör húzódik. Helyzetük megengedi a feltételezést, hogy összetartoznak. A házcsoporttól keletre, a hosszanti fal mentén, észak-déli sorban elhelyezkedve találunk 3 gödröt (195., 198., 446.), a 6. ház délnyugati sarkánál pedig egy negyediket (300.). Ez a településnek egy kettős kerítéssel körülvett korai magja. (2. ábra) A külső kerítés alapárkos, a belsőt sűrűn egymás mellé állított cölöpök helyei jelzik. A kerítés dél-délkeletről övezi a 6-7. házcsoportot, északi íve hiányzik. A feltárt objektumok A feltárt terület középső sávjában összesen 78 objektumot mutatunk be. Nagyobb részük (64) a 6-7. házcsoporthoz tartozó oszlophely, ezeken kívül 14 egyéb (önálló) objektum került be a vizsgálatba. A jelenségek funkciójának meghatározása a házak esetében egyértelmű. Az egyéb objektumok közül a 125. hatalmas kerek gödör agyagnyerő helynek határozható meg és valószínűleg a 315. szabálytalan körvonalú gödör is. Az előbbi betöltésében őrizte az eredeti funkció nyomát legalábbis a keleti, rézkortól nem bolygatott felén megfigyelhető volt, hogy az 3REGENYE 2004. alsó rétege leletmentes homogén, kemény szürke réteg az ott végzett iszapolás maradványaként. A 125. gödör elhelyezkedése alapján került bele a jelenlegi feldolgozásba, helyzete arra utalt, hogy talán a 6-7. házakhoz kötődik. Leletanyaga alapján azonban későbbinek bizonyult, nem tartozik a legkorábbi megtelepüléshez. A kisebb gödrök rendeltetése nem határozható meg. Néhány közülük sekély, szabályosan kerek vagy ovális beásás (133., 159., 160., 200.). A területen egyenes vonalban átfutó 122. árok valószínűleg nem ehhez a településrészhez köthető, hanem inkább a lelőhely keleti részén húzódó késő lengyeli horizonthoz. A korai települési horizonthoz tartozó kerítések sekély alapárok vagy sűrű cölöphelyek formájában mutatkoztak és egy kis területet kerítenek. Ezzel szemben ez az árok egyenesen fut a völgy felé, keresztmetszete V alakú, 1-1,5 méter mély és 2-3 m széles. Tehát nem kerít be településrészt, funkciója akár vízlevezető árok is lehetett. A 195-198-446. gödörsor különösen figyelemre méltó jelenség. A 6-7. házcsoport keleti fala mellett, észak-déli sorban következnek, minden jel szerint a házak valamelyikéhez kötődnek. A három gödör azonos betöltése (középen hamus réteg, a 195.-ben és a 198.-ban efölött vörösre égett agyag), továbbá leletanyagának összetétele (festett kerámia tömege, jelentős mennyiségű állatcsont) speciális használatra utal. Leletanyaga alapján ennek a jelenségnek része a 300. gödör is. A házak oszlophelyeiben alig találtunk leletanyagot, a 64 oszlophelyből 10 helyen fordult elő összesen, a 6. ház esetében 3, a 7a háznál 4 és a 7b háznál ismét 3 helyen. A 6. házra a 374 leletből csak 54 jut, abból is 43 a déli nagy tartóoszlop helyéről. Ez érv amellett, hogy ez az épület a legelső megtelepülést képviseli, a későbbi átépítések már a felszínen elszórt, illetve a talajba taposott leletekkel jobban kevert talajon történtek. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a betöltődési folyamatok értelmezésénél, hogy a domb pereméhez közel az erózió is befolyásolhatta a megőrződést. A vizsgált 14 egyéb objektum többsége leletben gazdag volt. A feldolgozásban érintett, leletanyagot tartalmazó jelenségek és a 6-7. házakhoz tartozó oszlophelyek adatait az 1. táblázat mutatja. 8
