S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Barati Piroska: A jutasi avar kori temető 116. számú sírja
poncolásokkal díszített szíjvégek, amelyek rendszeresen az elhunyt lába között kerülnek elő, így övfüggőként funkcionálhattak. A meroving stílusú cipőviselési divatra a térdek és a bokák környékéről előkerült kis csatok és szíj végek engednek következtetni. A dísztűk és amulettek jelenléte szintén a mediterrán és meroving hatásoknak tudható be.85 A 116. sír elhunytjának esete azonban kicsit más ezekhez a temetkezésekhez képest. Az elsődleges viseleti helyzetből előkerült tárgyak több irányú kapcsolatokat mutatnak. A mellkason előkerült bronz kereszt valamint a faragott, átfúrt csigaház, ami amulettként funkcionálhatott a bizánci, mediterrán kapcsolatokat és szinkretizmust tükröz.86 A küllős korong, ami a nyugati ízlést, a meroving viselettel való kapcsolatot mutatja87 azonban már nem viseletéi helyzetben került a sírba. Az áttört, bronz korongok általában a bal combcsont mellett kerülnek elő, az övről lóghattak le,88 ebben a temetkezésben azonban a bal felkaron került elő. A gyöngysor germán elemeket tartalmaz, de vegyes összetétele általánosnak mondható a kora avar kori leletanyagban. A sugaras hátú tükör kérdése már bizonytalanabb. Mivel ilyen típusú tükrök a germán leletanyagban is előfordulnak, valamint a keleti területeken is nagy számban megjelennek, nehéz eldönteni, hogy milyen irányú S5VIDA 2000, 25-29. “VIDA 2000, 28-29. GARAM 2011, 91-93. 88 BÁRDOS 1996, 74. kulturális hatásra jelentkeznek az avar kori temetkezések anyagában.89 A nagygömcsüngős fülbevalók azonban már a keleti területek felé mutatnak kapcsolatot,90 Garam Éva szerint a jutási példányok Közép-, ill. Belső-ázsiai eredetűek, a Kárpát-medencei megjelenésük az avarok első és második generációjához köthetőek.91 VI. Összefoglalás A jutási 116. sír elhunytjának társadalmi és kulturális kapcsolatai tehát úgy foglalhatók össze, hogy az eltemetett hölgy a közösségének egy megbecsült tagja lehetett, a helyi elithez tarozhatott. A ládikába tett tárgyak egy nyugati kötődést, ízlést mutatnak, ami fontos része a személyének, amit az eltemető közösség is ki akart hangsúlyozni, azáltal, hogy mellé helyezték a sírba. Az elsődleges helyzetben lévő viseleti elemek közül a korong és a kereszt is ebbe a nyugati és mediterrán irányba mutat. A nagygömbcsüngős fülbevaló viszont egy új, keleti kapcsolatot jelez az avarok által hozott viselet részeként. Ennek az elemnek a viselésével az elhunyt, illetve eltemetői az újonnan megjelenő divathoz alkalmazkodtak. 89 BALOGH 2016,247. “ORMÄNDY 1995, 155-156. 91 GARAM 1992, 148-149. 77
