S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Barati Piroska: A jutasi avar kori temető 116. számú sírja
i homokbánya 20. temetkezéséből. Ezeket a 7. század kezdetére és első felére lehet datálni.62 A sugaras hátú bronz tükör (4. ábra 2.) az ún. nomád tükrök közé tartozik, a Csmi-Brigetio típusba, bár a jutási példány függesztő füle a tárgy peremén helyezkedik el, nem pedig a közepén, ahogy ez megszokott. A típus a 2—3. században tűnik fel a Volga vidéken, a 4—5. századra általánosan elterjedté válik az Észak-Kaukázustól a Kárpát-medencéig. A típus előfordul a szarmata Barbaricumban, de többségük a Dunántúl keleti feléből, illetve a Dunától északra került elő.63 A tükrök germán temetkezésekből is ismertek, az avar korszakban már igen ritka mellékletnek számítanak. A jutási tükör párhuzamai Topolya-Bánkert, Vágóhíd 11. és 42. számú temetkezéséből, illetve Brigetioból ismertek.64 IV.2. A ládikában talált tárgyak elemzése A 116. sírból ismert bronz csat (3. ábra 1.) a frank típusú, félkörös testű, pajzstövises ún. Schilddornschnalle-V. körébe tartozik, melyek a Rajna vidékén, frank, alemann és bajuvár területeken terjedtek el, kéttagú övgarnitúrák részeként. A jutási sírból azonban csak a csat ismert. Általában férfi temetkezésekben fordulnak elő, de Jutáshoz hasonlóan Reichenhallban is egy női sír mellékleteként tárták fel.65 A csatforma párhuzamai a Kölked-Feketekapu B. temető 85. sírjában66 és Krefeld-Gellep 1765. temetkezésében67 lelhetők fel, továbbá Tamási-Csikólegelő langobard temető 34. sírjában.68 Ezek a csatok a késő hatodik században és a 7. század első felében voltak használatban.69 A meroving területen található példányok díszítési mintái azonban nem hasonlítanak a jutásihoz. Ennek a csatnak a peremét egy kétszalagos kötélfonat-minta keretezi, mely a Keszthely vidéki poncolt karpereceken szintén feltűnik.70 A bekar“ GARAM 2001, 63. 65ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1993, 14-15. “BALOGH 2016. 245-248. “BERTRAM 1995, 89. “ICISS 2001,293. 67 PIRLING 1989, 42. tábla. 68 BÓNA-HORVÁTH B. 2009, 305. 70. tábla. 69 BERTRAM 1995, 89. 70 NAGY 1998b, 382. colt motívumok azonban egyszerűek, kivitelezésük gyenge minőségű. A vas csat egy pajzs alakú csattestü példány. Az öntött, zsanéros szerkezetű, apró poncmintákkal díszített szíjvég (3. ábra 2.) felületén félhold alakú poncolások láthatóak, a zsanérokhoz való kapcsolódáshoz pedig két fülecskét alakítottak ki. Párhuzama megtalálható a budakalászi 810. sír veretei között.71 A poncolt szíjvégeket a meroving divat hatására övfüggőként is viselhették a kora avar kori nők, ebben az esetben a tárgy a lábak között kerül elő a feltárás folyamán.72 A jutási példány esetében ez azonban nem megállapítható, mivel nem viseleti helyzetből került elő, de a párhuzamai alapján erre lehet következtetni. A korongfibula (3. ábra 3.) felületét kereszt alakban üvegberakás díszíti, közepére egy kerek kék üveget, a szárakra pedig trapéz alakú, fehér színű üvegeket helyeztek. Párhuzama frank területeken található meg, a Krefeld-Gellep 1782. temetkezésében,73 valamint ismert Pikárdia tartományból is. Ez a típus a korai időszakra jellemző, példányainak többsége a 6. századra datálható.74 Hasonló fibula került elő Pannóniában Keszthely-Alsópáhokon, illetve Hegykő-Mező utca 4. sírban,75 melyeken szintén a kereszt motívum jelenik meg.76 Az érmek mára elvesztek a múzeum gyűjteményéből. Somogyi Péter meghatározása szerint a ládikában egy Phokas Follis (6. ábra 3.) volt, amit egy visszahívott Mauricius Tiberius Follisra préseltek.77 A másik pedig egy római Diocletianus érme (6. ábra 4.) volt.78 V. Az elhunyt társadalmi és kulturális kapcsolatai Egy személy identitása nagyon összetett és szerteágazó, rengeteg elemből épül fel. Régészeti kutatások során ennek a sok összetevős képnek csak töredéke 71 GARAM 2011,65-66. 72 U.o. 91-93. 73 PIRLING 1989, 47. tábla. 74 BERTRAM 1995,35. 75 BÓNA-HORVÁTH B. 2009, 239. 4. tábla. 76NAGY 1998b, 427. 22. kép. 77 SOMOGYI 1997, 48-49. 78 284-305. között uralkodott. 75
