S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Barati Piroska: A jutasi avar kori temető 116. számú sírja
és 196. temetkezést, valamint a temető népességének kapcsolatait.10 A múzeumi adattárban további feljegyzések is vannak a területre vonatkozóan, a későbbiekben szakfelügyeletek és ásatások is zajlottak a lelőhely közelében, de avar korhoz tartozó leletanyag már nem került elő. II. A temető kronológiája A jutási temető a leletanyag alapján az egész avar korban használatban volt, a 6. század végétől a 9. század elejéig. Ezen az időszakon belül összesen hat fázist lehet elkülöníteni. A késői fázisok meghatározásához Zábojník kronológiáját használtam.11 A lelőhely folyamatosan használt lehetett az egész korszakban, azonban a SS II. a. és a SS III. fázisokra jellemző mellékletekkel ellátott temetkezéseket nem tártak fel az ásatók. Ennek legfőbb oka az, hogy a temető középső, legnagyobb része elpusztult és valószínűleg ez a rész tartalmazta a fenti fázisokba tartozó sírokat. (1. ábra) 1. fázis - 6. század vége — 7. század eleje A temetőnek erre az időszakára a férfitemetkezésekből származó háromszög testű csatok,12 pont-veszsző mintás, Martinovka-típusú és állatalakos veretek, valamint a maszkos nagyszíjvégek13 a jellemzőek. Fegyverek közül az íjmerevítő14 és tegezdíszítő csontlemezek,15 valamint a széles, levél alakú lándzsák kerültek elő.16 A kerámiák közül a temetőből egyedüliként előkerült szürke edény sorolható ide.17 A női sírok jellemző ékszerei a gúlacsüngős és nagygömbcsüngős fülbevalók,18 a kihegyesedő végű és sodrott karpercek,19 valamint feltűnnek a szemesgyöngyökből álló füzérek.20 10 FETTICH 1964,79-118. 11 ZÁBOJNÍK 1991. »HAJNAL 2012, 627. I3GARAM 2001, 119-138. 14 SZŐLLŐSY 2002, 55. 15 STRAUB 1997, 122. I6CSIKY 2009, 83-85. I7VIDA 1999, 56. '“ORMÁNDY 1995, 151-161. 14 G ARAM 1992, 152-153. 20 PÁSZTOR 1995,73-74. 2. fázis - 7. század középső harmada A temető második fázisában a férfi sírok jellemző leletei az ezüst lemezes veretek és szíj végek,21 a Pancsova-típusú nagyszíjvég,22 a rozettamintás, a kereszt mintával díszített és a préselt indás övveretek,23 valamint a kosármintás szíjvégek. Ehhez a fázishoz tartozik az egyedi típusú, bizánci sokszíjas övék díszeihez hasonló szíjvég, továbbá feltűnnek az ovális karikájú, „U” testű csatok, amelyek az egész 7. század folyamán jelen vannak az avar kori temetők leletanyagában.24 A nők esetében a fémgyöngyös fülbevalók25 és az ellaposodó végű karperecek26 jelennek meg, továbbá elterjednek a szemesgyöngyök.27 3. fázis - 7. század utolsó harmada A temető harmadik fázisában, ami már a „közép avar korba” tartozik, a férfi sírokban megjelentek a négyzetes bronz csatok,28 a fonatmintás, kőberakásos veretek és nagyszíjvégek29, valamint a három félgömbből összeállított veretek.30 A nők ékszerei között a bogyócsüngős,31 felhúzott gömbcsüngős32 és a dinnyemag csüngős fülbevalók33 dominálnak, továbbá feltűnnek a világos dinnyemag alakú gyöngyök, míg a köles-, szemes- és üveggyöngyök a virágkorukat élik.34 A női övviselethez tartozó korongok is erre a fázisra jellemzők.35 4. fázis - 8. század első fele, SS I—II. A késő avar korba tartozó első fázis jellegzetes férfi viseleti elemei a griffes véretekkel díszített övék.36 A női sírokban a dinnyemag alakú gyöngyökből álló füzérek terjednek el és maradnak divatban az egész 8. század folyamán.37 21SZENTHE 2012, 533. 22GARAM 2001, 148. 23 KISS 2001,362. 24GARAM 2001, 91-94. 25 MADARAS 2004, 341 “GARAM 1995, 304. 27 PÁSZTOR 1995,74-75. “GARAM 1995, 424-425 29 KÖLTŐ 1994, 47-49. »KISS 1996,219. 31KOVRIG 1963, 163. 32GARAM 1995, 266. és 424. 33 PÁSZTOR 2003, 347-348. »PÁSZTOR 1995,76. 35 BÁRDOS 1996, 47. 36 ZÁBOJNÍK 1991, 236-237. 37 PÁSZTOR 2003, 347-348. 72
