S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Galambos Csilla: Orientalista ihletésű tál restaurálása
lepattogzott, berepedezett a máz. A töredékek ideiglenes összeállítása után hiányok is mutatkoztak. A restaurálás menete A készítéstechnikai megfigyelések és az anyagvizsgálatok eredményeinek függvényében, a szakirodalomban hozzáférhető tapasztalatok tanulságait felhasználva építettem fel a konzerválási, restaurálási tervet. A restaurálás célja a tárgy károsodásainak lassítása, fizikai és kémiai stabilizálása, eredeti megjelenésének visszaállítása, értelmezhetőségének, valamint sérülésmentes megőrzésének biztosítása volt. Tisztítás A kerámia alapanyaga porózus, nedvszívó. A töredékeket beáztatva fennállt az a veszély, hogy a szenynyeződések bemosódnak az alaptestbe, amely máz alatti foltosodásként mutatkozhat. A vaskos ragasztóanyagokat mechanikus módszerrel, szikével, óvatos feszítéssel le lehetett választani a törésfelületekről. Ennek ellenére elengedhetetlen volt oldószer alkalmazása, acetonos-papírvattás pakolás formájában. Ragasztás A restaurálás tervezésének központi - talán legproblémásabb — kérdése a ragasztások kivitelezéséhez kapcsolódott. A korábbi, többszöri beavatkozás következtében a törésfelületek sérültek, az illeszkedés nem volt pontos. A tárgy formájából eredően - figyelembe véve a 6-7 mm-es anyagvastagságot - az egymással érintkező darabok felszíne általában 0,4 cm2. A peremen 76 db ilyen méretű illesztési pont található. (4. ábra) Porózus kerámia ragasztásához általában oldószeres ragasztók használata az elfogadott. Az itt bemutatott tárgy esetében el kellett térni étről a protokolltól a kerámia kialakítása és a törésfelületek állapota miatt. A ragasztásokat hosszú kötésidejű (90 perces) Araldite Standard típusú kétkomponensű epoxigyantával készítettem el, hogy legyen elegendő idő a pontos illesztésekre. Szakirodalmi ajánlások14 figyelembe vételével szü14 BUYS, S. — OAKLEY, V.: The Conservation and Restauration of Ceramics In: Series in Conservation and Museology. Butterworth- Heinemann, Oxford, 63-149. letett az a döntés, hogy a tárgy állapotából eredően nem kerülhető el a csapolásos rögzítés, hiszen a tál feneke és pereme közötti 0,4cm2 felületű ragasztásoknak el kell bírni a perem teljes súlyát. Csapoláshoz olyan anyagot terveztem választani, amely 1-1,5 mm-es vastagságban is erősen tart, mégis rugalmas és nem korrodál. Töréstesztek eredményeképpen 1,5 mm vastag, kör keresztmetszetű karbonszálra esett a választás, amely a későbbiekben, egy esetleges feszülés alkalmával sem törné el a kerámiát. (5. ábra) A nyolc virágcsúcs és a tál tükrének széle között karbonszálas csapolással rögzítettem a peremet. Marokcsiszolóba fogott gyémántszemcsés, hegyes marófejjel magas fordulatszámon erőlködés nélkül ki lehetett alakítani az 1,5 milliméter átmérőjű, 3-4 milliméter mély furatokat. A töredékeket ideiglenes ragasztásokkal (elektromos pisztolyban olvasztott ömledékragasztóval) összefogatva meghatároztam a ragasztási sorrendet. Világossá vált, hogy először nagyobb egységeket kell létrehoznom a végleges, teljes összeállítás előtt. Mivel a töredékek illeszkedése a kopott törésfelületek miatt nem volt egészen pontos, vékonyan, de a teljes felületet, a furatokat és a csapokat is beragasztóztam. Pozicionálás után ideiglenes ragasztásokkal, hurkapálcika darabokkal a külső és belső oldalról egyaránt megtámasztottam a töredékeket. Kiegészítés Kiegészítő anyagként a szakirodalom számtalan lehetőséget kínál a gipsztől kezdve az akril- és poliésztergyantán keresztül az epoxigyantákig. Olyan anyagot kerestem, melynek megmunkálása nem teszi ki indokolatlanul nagy igénybevételnek a kis felületű ragasztásokat. Emiatt az epoxi- és poliésztergyantát kizártam. A közelmúlt kutatásainak eredménye egy kétkomponensű, polimerizált gipsz (CaS04+l/ 2H20) és akrilgyanta összetevőkből álló kompozit anyag (magyarországi kereskedelmi forgalomban Jesmonite AC 100 néven kapható), mely 10:4 arányban bekeverve sűrű, önthető, 15 perc alatt megszilárdul, teljes kikeményedése két nap után következik be. Kötése után kissé porózus, hántolható, ám kellőképpen szilárd, tükörsimára csiszolható, kerámiához hasonlatos megjelenésű, így kőedény kiegészítésére megfelelő. (6. ábra) 342
