S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Galambos Csilla: Orientalista ihletésű tál restaurálása
GALAMBOS CSILLA ORIENTALISTA IHLETÉSŰ ÁTTÖRT TÁL RESTAURÁLÁSA1 A Laczkó Dezső Múzeumban 57.80.1. leltári számon nyilvántartott kerámia dísztál az évtizedekbe vesző, többszöri restaurálási próbálkozás ellenére is apró darabokra törve lapult az Iparművészeti Gyűjtemény egyik doboza mélyén. (1. ábra) A tatai kerámiaüzemben, jelzete szerint2 Fischer Károly által vezetett időszakban (1861-1890) készült. Anyaga kőedény, más néven keménycserép. Kihajló peremét teljes szélességében áttört minta tölti ki, melyet körben nyolcszor ismétlődő, egymásba fonódó sárga, zöld és sötétkék szalagszerú, virágos festés díszít. A motívumokat vékony fekete vonal kontúrozza. Tükrében csontszínű alaptesten egy lendületesen megfestett, aszimmetrikus természeti ábrázolás jelenik meg. A látványt a középen álló sötétebb zöld és felette balról jobbra hajló mélykék levél uralja. Körülöttük egy tőből fakadó sötétzöld és kékeszöld levélkötegből kiinduló, főként jobbról balra irányuló indák kacskaringóznak, melyek végein sötétpiros szegfűk, bimbók és zöld levelek teremtenek egyensúlyt. Az indák között, néhol azokból kiágazva apró virágok, levélkék és kacsok helyezkednek el, melyek arányosan kitöltik a felületet. A díszítmény kialakításában keleti, iszlám, izniki kerámia motívumainak hatása fedezhető fel. (2. ábra) Iznik a 16-17. században az Oszmán Birodalom egyik fazekas központja volt Anatóliában. Európában elsőként Théodore Deck (1823-1891) figyelme fordult a közel-keleti, iszlám, izniki kerámia irányába a 19. század közepén Franciaországban. Izgalmas történeti kutatást és kísérletezést folytatott, újító törekvéseivel a kor iparművészetében a legjelentősebb szerepet játszotta. Tevékenységének hatása kimutatható az őt követő művészek generációinak alkotásaiban.3 'A tárgy restaurálása a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében folyó iparművészeti restaurátor képzés keretében történt. A fotókat Nyíri Gábor és a szerző készítette. ‘’Jelzete: FISCHER KAROLY TATA két sorban, szabályos, nyomtatott nagybetűkkel bemélyítve-betűk mélysége azonban különböző-alatta egy nagyobb, fordított К betű kézzel bekarcolva. 3TODD HARLOW, E: Théodore Deck and the Islamic Style http:// www.ceramicstoday.com/articles/deck.htm (2016.10.22.) Modern kerámiáról az angol kerámiaipar meghatározó személyisége, Josiah Wedgwood (1730-1793) említése nélkül nem beszélhetünk. Az általa fejlesztett angol kőedény volt az első sorozatgyártott, gyári termék a mesterségesen összeállított alapanyag keverék, a levonóképes, sokszorosított minták és a gépesített készítéstechnika miatt. A kerámia ősi művészete az emberiség legrégibb múltjától kezdve korunkig kíséri az embert, az egyes korok társadalmi berendezkedése, mindennapi szokásai, a termelés, technika, technológia fejlettsége mind összefüggésben vannak a stílusformák, edénytípusok, díszítmények kialakulásával és fejlődésével. A 19. század társadalmi átalakulásai is hatással voltak a kerámiaiparra. Míg korábbi századokban funkció nélküli díszkerámia vásárlását kizárólag főúri körök engedhették meg maguknak, e század második felében már a vagyonosodó polgárság lakáskultúrája is igényelte a díszítő célú, művészi kerámiák megjelenését. A 19. századi európai és magyar művészet közös jellemvonása a különféle stílustörekvések párhuzamos jelenléte, és a történeti stílusok felújítása volt. Miközben az ipari forradalom és a társadalmi reformok szédítő sebességgel alakították át a mindennapi élet megszokott kereteit és hagyományos szokásrendjét, a jelen változó idejében az egyedüli biztos ponttá a történeti múlt vált. Magyarország helyzetéből adódó kulturális megkésettségünk csak megsokszorozta az egyidejűleg létező stílusrétegek feltorlódását. A forradalom bukása utáni években, a kiegyezést követő konszolidáció nyomán megerősödtek a historizáló törekvések.4 Az orientalizálás divatja már a 19. század elején, a romantikában felbukkant, kibontakozása azonban a historizmus lelkületéhez kapcsolódóan, az eredet, az eredetiség keresése közben vált teljessé. A kőedény megjelenése előtt Magyarországon a művészi kerámia iránti igényeket a fajansz és a bécsi 4 RÉVÉSZ E.: A magyar historizmus http://www.revart.eoldal.hu/ cikkek/magyar-historizmus.html (2016. 11. 05.) 339
