S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Ócsai Éva: Lokális történet és népiesség a Balaton térségében két későromantikus elbeszélő költeményben
hogy a törökök felégetik a falvakat. Hetekkel később elfogy az élelmük, ezért visszamennek a Balatonhoz, hogy ott Árpád vezetésével halásszanak, és a Balaton partján lyukakat vájnak a falba, majd a kivájt barlangokba költöznek. Árpád harcol a törökökkel, és közben életét veszti. A falu lakói túlélik a törökdúlást. 11. A narrátor egy sírdombról beszél, emlékezik a hazáért meghalt hősökre, felidézi a halottak miatt érzett bánatot, fájdalmat és sírást, és emlékeztet az emberi múlandóságra. 12. A narrátor elégikusan beszél az elpusztított természeti és ember alkotta környezetről, és felhívja a gyerekek figyelmét a hazaszeretetre, a történelem és az ősi múlt tiszteletére. Ősök nyoma 1. Rákóczi Ferenc korában Csitten szomszédságában áll egy 300 éves szilfa, ahol az elbeszélő szerint Rákóczi országgyűlést tartott, körülötte pusztaság van, előtte a Balaton, és Isten kedves fája alatt megpihentek a vándorok. Az elbeszélő szerint a fa a természet tiszteletére, a hazaszeretetre és a hős vitézekre hívja fel a figyelmet. 2. Az akarattyai pusztán, ahol a szilfa áll, régen mindenütt erdő volt, és egyszer hét napot töltöttek itt Rákóczi vitézei, Rákóczi fonott hajjal és fejedelmi díszben vezette őket. Tőlük távolabb, a völgyben élt az erdőkerülő feleségével és lányával egy tanyán. Az egyik vitéz elmegy a tanyához a völgybe, többször találkozik a lánnyal. Végül el akar búcsúzni tőle, ám a lány elcsábítja a vitézt egy házba, ahol haramiák tanyáznak, és itt a lánnyal együtt gúnyolják a katonát, megfosztják kardjától és katonaruhájától, darócruhát adnak rá, majd arra kényszerítik, hogy zsákmányolni menjen a betyárokkal. Eközben a lány és az egyik haramia a betyártanyán marad, csendőrök törnek rájuk, felvetetik a betyárral a házban talált katonaruhát és a kardot, megvesszőzik a lányt, a katonaruhás betyárt pedig magukkal viszik. 3. Visszatérnek a betyárok a zsákmánnyal, megütik a huszárt, aki egy óvatlan pillanatban megszökik. Bosszút forral, ezért megkeresi a lányt, elcsábítja, a Balatonra viszi, majd a huszár bosszúból a tóba veti, ahol a lány megfullad. Visszaevez, és a pusztán marad, hajdú lesz belőle, a helyieknek pedig megtanítja a Rákóczi-fa történetét, így a szilfa az élő emlékezet, a hazaszeretet és a szabadság fája lesz. Cselekményszálak és szövegszervező elvek A Bujdosó magyarok tartalmilag két egységre oszlik: az első egységben a főszereplőt közemberként ismerjük meg, aki magánemberként családját, társát és személyes múltját keresi, a második egységben pedig nemesemberként vezetővé válik, és felelősséget vállal a hozzá tartozó falvak, valamint az ország lakosaiért, ezért a falu lakóit kimenekíti a törökök elől, akikkel harcba száll apja mintáját követve. A történetben több irreális esemény és fordulat szerepel, részben azért, mert a magánéleti, családi, szerelmi, etikai, társadalmi és történeti cselekményszálak egymásba fonódnak, és ezeknek valószerűtlenül közösek a szereplői. Az antagonistaként bemutatott tiszttartó és felesége a szerelmi és a társadalmi paradigmák működésképtelenségét jelképezik, a főszereplő viszont a társadalmi rend helyreállítását és a feudális intézmény megszilárdítását szimbolizálja, vagyis azt, aki sikeresen és önfeláldozóan küzd meg a szűkebb és tágabb közösségeket fenyegető felbomlással és pusztulással, helyreállítja a rendet és az igazságosságot. A cselekményszálakba szervesen épülnek be a fiktív helytörténeti és történelmi vonatkozású események. Az Ősök nyoma rövidebb történet, amelyben a helytörténeti és történelmi szál nem illeszkedik a szerelmi tárgyú, bosszúálló tragédiához, mivel olyan eseménysort nem bont ki a kis terjedelmű írás, amelyben a főszereplő társadalmi szintű és jelentőségű tettet hajt végre a közösségért, emiatt a hősies és hazafias szimbólumrendszer, amelyet a narrátor a Rákóczi-szilfához rendel, nincs alátámasztva, hiteltelenné válik. Emellett a magasztos minőség a közönségeshez, a hétköznapihoz kapcsolódik, ami a Bujdosó magyarokban is gyakran előfordul. A Bujdosó magyarok motívumai közé tartozik a titkos származás, valamint a múltbeli titok és bűn, befogadói nézőpontból pedig vágyteljesí334
