S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Ócsai Éva: Lokális történet és népiesség a Balaton térségében két későromantikus elbeszélő költeményben
ugyanis a török elleni hazafias harc egyik vezéregyéniségévé válik, vagyis az elbeszélés követi a magyar betyárokról szóló történeti elbeszéléseket (pl. a Habsburg uralom ellen harcoló betyárokét, akik a II. Rákóczi Ferencet támogató kurucok küzdelmeiben vettek részt, vagy Rózsa Sándor szabadcsapataiét, akik az 1848-49-es szabadságharc résztvevői voltak).51 Míg a Bujdosó magyarok a betyárokat a főhőst segítő szereplőkként ábrázolja, addig az Ősök nyoma a főhős ellenségeiként, antagonistákként ábrázolja őket, ami emlékeztet arra az ellentmondásos viszonyulásra is, hogy míg a hivatalos történeti források elítélően jellemezték, a szájhagyomány dicsőítve mutatta be ezt a társadalmi csoportot.52 Elbeszélő költemény és rege Az elbeszélő költemény domináns műfaj volt a 19. századi magyar irodalomban,53 és bár a magyar irodalomban az 1830-as évektől az 1860-as évekig áttevődött a hangsúly a verses epikáról a regényre, a népnemzeti csoport azért részesítette mégis előnyben a verses műfajokat, mert azokat a folklórral és a nemzeti kulturális múlttal együtt a szerves fejlődés részének tekintették az új műfajjal, a regénnyel ellentétben.54 A magyarországi verses regények közül például Arany László (1844- 1898) A délibábok hőse (1872) című elbeszélő költeménye már átmenetet képezett a romantika és a realizmus között, mivel ironikus és önironikus hangon íródott, valamint a történet leszámolt sokféle történelmi és ideológiai illúzióval.55 Csizmadia Károly azonban nem a modern irányt követte az írásaiban, hanem továbbra is a romantikus minták alapján építkezett. A szerző írásai néhol önreflexív elemeket tartalmaznak, így például a Bujdosó magyarok műfaját regeként határozza meg: „Sándornak puszta tájáról / Énekel e hű rege.” (235) A 19. században a rege kedvelt műfaji megjelölés volt, és nemcsak verses, hanem prózai, illetve népköltészeti és műköltészeti alkotásokat is jelöltek vele, mégpedig sok esetben a 51KÜLLŐS 1988, 11. 52 Uo. 53 BÁRDOS-SZABÓ B.-VASY 1999, 105. 54 IMRE 1996, 34, 46, 79. 55 MARGÓCSY 1998. történeti elbeszélésekre használták a rege szót.56 Csizmadia Károly írásai meghatározására szintén a „történeti elbeszélés” kifejezést tüntette fel a kötetben. A szerző regéje összekapcsolódik a monda, azon belül pedig a történeti monda műfajával, mivel a verses elbeszélések felhasználják a történeti személyekhez, eseményekhez és helyszínekhez kapcsolódó történeti monda cselekményét, amelybe beletartozik az alapítási monda, a családok eredete, a hősmonda, a betyármonda, a török és a helyi monda.57 Irodalomtörténetileg a romantika egyik kedvelt prózai műfaja volt, különösen a várromokhoz kapcsolódó és a szerelmi történeteket feldolgozó változataiban,58 és mindez feltehetően a Bujdosó magyarok cselekményére is hatással volt. Ezenkívül a történelmi és társadalmi tárgyú költészet hatása szintén megfigyelhető a szövegen, például a bujdosóénekek, panaszdalok, a történeti eseményekről szóló énekek, a társadalmi csoportokhoz, foglalkozásokhoz fűződő motívumok, valamint a szerelmi költészet témái is fellelhetők benne, mégpedig a szentimentális, epekedő „érzékeny” énekek, szerelmi vallomások és panaszok,59 és ezeknek a hagyományos szüzséiből jött létre ennek a népies műköltészeti szövegnek a grammatikája. Szerkezet, cselekményszálak és szövegszervező elv A Bujdosó magyarok 12 szerkezeti egységre, az Ősök nyoma 3 részre oszlik. Mindkét szövegben keretet alkot a narrátori bevezetés és zárlat. A szöveg szerkezetének a feltárásához hozzájárulhat az eseményváz összetevőinek a bemutatása, ezért az alábbiakban a két szöveg szüzséjének az ismertetése következik. Bujdosó magyarok 1. A narrátor ódái és patetikus hangon megszólítja a Balatont, bemutatja a márnái templom romjait, felidézi a történelmi múltat, elégikusan szól az emberi múlandóságról. 56DÖMÖTÖRT.: REGE. In ORTUTAY 1981, 319. 57U.o. 58 BÁRDOS-SZABÓ G.-VASY 1999, 301. 59 KÜLLŐS 2004, 408. 332
