S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Ócsai Éva: Lokális történet és népiesség a Balaton térségében két későromantikus elbeszélő költeményben
takozásával kísért eseménysorozatban hangsúlyosabb volt a „magyar múlt”, mint a „magyar jelen” megjelenítése.28 Az ezt követő években a hivatalos ideológia mentén született irodalomban is a történelmi múlt és a nemzeti pesszimizmus témái voltak meghatározóak.29 Ennek szellemében íródott a Bujdosó magyarok, amely a török elleni harcok idejében játszódik. Főszereplője egy árva fiú, Árpád, akinek személyes múltját és identitását tárja fel az elégikus hangvételű és gyakran pátosszal átitatott, bonyolult történet, amely néhol moralizáló és didaktikus. A szerelmi és a társadalmi szál egyaránt tragédiával ér véget: a népi származásúnak hitt fiúról kiderül, hogy valójában nemesi család sarja, majd életét veszti a törökök elleni harcban, miután faluja lakóit kimenekíti a kenesei barlanglakásokba a török támadók elől, szerelme pedig meghal. A szerző egybefűzte a főhős identitásának a feltárulását a szerelmi szállal. (A hős szerelmének az anyja meggyilkolta a nemesi származású hős apját, akin a főhős bosszút áll. Ennek a gyilkosságnak az előképe, amikor a főhős önvédelemből agyonver egy komondort, és amikor szintén önvédelemből megöl egy pásztort.) A X. rész sorai azt sejtetik, hogy az elbeszélő költemény tételezett olvasói a gyerekek, mivel a narrátor didaktikusán és moralizálva a gyerekolvasókhoz szól: „Szegény jó kis gyermekek ti, / Ugy-e milyen az élet? / Ugy-e nem érdemes élni, / Ha a hon semmivé lett? // Ugy-e ti elhiszitek, hogy / Nincs drágább, mint a haza? / Ugy-e elhiszitek, hogy a / Költőnek van igaza? // Szeressétek hazátokat, / Soha meg ne csaljátok!” 30 A szövegre jellemző a hazafias, moralizáló és didaktikus sorok halmozása (pl. „Sokszor, aki nem érdemli / Semmiképen sem a jót, / Az élvezi, az használja / A mi másnak szánva volt.” 10), különösen ezeknél a részleteknél gyakori a képzavar a szövegben (pl. „Rozsdától a szégyen pirját / Pihenteti kardotok” 197). Az Ősök nyoma szintén a történelmi múltban, a Rákóczi-korban játszódik, egy szerelmi bosszút beszél el. Rákóczi huszárját elcsábítja egy lány, aki a betyárok közösségéhez tartozik, majd a vitézt mega28 SZABÓ 2001. 29CSÁSZTVAY 2001. “CSIZMADIA 1904, 217. lázzák a haramiák. Miután a huszár megszökik a betyártanyáról, a lányt a Balatonon megöli. A narrátor zárlatként elbeszéli, hogy Rákóczi katonája a pusztán hajdú lett, és Rákóczi emlékét dicsővé tette. Ez a szál mindössze a történelmi alak eszményítéseként jelenik meg, kidolgozatlan marad, az elbeszélés fókuszában az akarattyai helyszínhez kapcsolódó események és a hazafiasság dicsőítése állnak. A romantika korabeli alkotásokra jellemzően ezekben a szövegekben is idealizáltan jelenik meg a természet, a történelmi emlékhely, az esemény és az egyén.31 Balatonkenese a helyi költők közül elsősorban Soós Lajos emlékét őrzi, aki önmagát a Tegyétek meg című költői végrendeletében a Balaton poétájának nevezte. Alanyi írásai között szerepelnek pátosszal teli hazafias versek (pl. Tompa emlékezete, 1874), a nemzetet magasztaló gondolatok az eperjesi és a pápai színház megnyitására írt költeményeiben (Prológ, 1881), a haza és a haladás nagyjainak eszményképei (Éljen Kossuth 1881), a balatoni, kenesei táj ódái hangú méltatása (Kenese 1883) és pesszimista hangú írások (Gondolatok, 1885). Epigon költészete csak helyi érdeklődésre tartott számot, és ezt részben a helyi közéleti szerepvállalásának köszönhette. A kenesei tájról nemcsak verseket írt, hanem Jankó Jánossal részt vett aTatárlikak eredetének a kutatásában is a kenesei Magas-partokon.32 Az 1902-ben elhunyt kenesei költő, aki önkezével vetett véget életének, lehetséges, hogy hatással volt Csizmadia Károly 1905-ben megjelent írásaira is, akinek elbeszélő költeményei rokonságot mutatnak Soós Lajos verseinek a tematikájával, szóhasználatával és a költő helytörténeti érdeklődésével. A kötetet bemutató Vajkai Aurél néprajzkutató Csizmadia Károly romantikus történeteit Kisfaludy Sándor (1772-1844) írásaival vonta párhuzamba.33 Kisfaludy Sándor több elbeszélő költeményét is a balatoni tájba vetítette, mint például a Csobánc, a Somló és a Tátika című írásait. Nemcsak abban hasonlít egymásra a két szerző írása, hogy szentimentális és elégikus, illetve könnyed, dalszerű hangvételűek, hanem a szövegek verselése is hasonló.34 Mindketten magyaros, ütemhangsúlyos verselésű, 8-7 szótagszá-51 DAY 1996, 148. 32 KECSKÉS 1987,4-5, 18. 33 VAJ KAI 1967, 16. 34 MARGÓCSY 1998. 329 T
