S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Fogl Krisztián Sándor: A plébános és az egyházközség kapcsolata a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között az egyházkormányzati iratok tükrében
vá, a katonák kényszereszközévé tettei.. ,).50A község lakói és a plébános között a pap eltérő politikai álláspontja könnyen súrlódáshoz vezethetett. A szószék és a politika összefonódásának olyan társadalmi következményei lehettek, hogy a hívek bevádolták valamelyik hatóságnál papjukat. Tóth Ignác tüskevári plébános a szószékről olvasta fel, és magyarázta Windischgrätz herceg proklamációit, amikor az egyik „bárdolatlan” hívő, Bodó Gábor a szószékben megtámadta, a plébános szavába vágott: Jobb volna, ha az úr mást prédikálna nem azt; (.. JJobb volna, ha az Evangéliumot hirdetné— ezután Tóth folytatta tovább a magyarázatot. A plébános a felszólalást botránynak minősítette, mely a nyilvánosság előtt mise alkalmával történt. Bodó Gábort kijelentései miatt Tóth Ignác bepanaszolta a szolgabírónál.51 Emiatt a háborgó férfit a világi hatóság felelősségre vonta és bebörtönözte, de ez a gonosztevőben a bosszúállás dühét nagyobbitván amikor a magyar hadsereg beljebb nyomult, hazaárulás vádjával feljelentette a papot.52 A tüskevári háztörténet írója részletesen jegyezte fel ezt az esetet:(...)Bodó Pápán elítéletlen a börtönben volt április hónapban is, mikor a magyar hadsereg Pápára jővén, a börtönben lévőket kihallgatta... igen hihető magát ártatlanná főstve, plébánosát befeketítette(.. ,)33 Bodó Gábor magát, Házy Alajos szavaival élve politikai mártírként tüntette fel, emellett plébánosát fekete-sárga lelkűként jellemezte.54 A huszártiszt katonáival Pápáról Tüskevárra ment azzal a céllal, hogy a papot elfogja. A plébános, mikor észrevette a katonákat, azonnal elájult a parókián. Végül csak szóban dorgálták meg. Házy az esetről úgy szerezhetett tudomást, hogy valamelyik falubéli embertől hallhatta, így nem tudta pontosan leírni a történéseket, hogyan kerülte el a plébános a börtönt. Vajon a földön fekvő 50 U.o. 25. vö. RAJCZI 1998, 89. 51 RAJCZI 1998, 89. vö. HD. Tüskevár 26. 52 VFL 1.01.44 529/1849 Devecseri alesperesjelentése kerülete papságának viseletéről az újabb politikai zavarok alkalmával - Az esperes kerületi jelentések, melyeket az esperesek Sczitovszky János hercegprímás (1849-1866) 1849. szeptember 26-án kibocsátott érseki körlevelében foglaltak miatt állítottak össze. Ezek a világosi fegyverletétel után az egyházi személyek tisztázását célozták, és azt, hogy ügyeiket az illetékes szentszéki bíróság tárgyalja. A jelentésekre jellemző, hogy a megvádolt egyháziakat igyekeztek pozitív színben feltüntetni. Vö. TAMÁSI 2009,359. 53 HD Tüskevár, 24. 54 U.o. 24. pap látványa, vagy a káplán és a helyi bíró szavai voltak hatással a huszártisztre? Bodó letartóztatása miatt a hívő közösség neheztelt lelki vezetőjére, a történtek után Tóth Ignác tartott híveitől, valamint a jövő-menő katonaságtól. Három hétig bujdosott az erdőben, azután Sümegen a ferences kolostorban, illetve ismerőseinél húzta meg magát egészen 1850. október 14- én bekövetkezett haláláig. Megnehezíthette a plébánosok és a hívő közösség viszonyát a nemzetőrség megszervezése is. A pozsonyi országgyűlésen (1847—1848) született a XXII. törvénycikk, mely a nemzetőrség felállításáról rendelkezett. A törvény értelmében azokat a 20 és 50 év közötti egészséges férfiakat, akik fél jobbágytelek nagyságú birtokkal, valamint 200 Ft értékű ingatlannal rendelkeztek, lakhelyükön végzendő nemzetőri szolgálatra kötelezték. A nemzetőrség összeírására kiküldött bizottságok 1848 áprilisától járták a falvakat. A munkálatokat egész Veszprém vármegyében június 2-ra fejezték be.55 Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik Farkas Gergely polányi plébános története.56 Polány község kegyurai a zirci ciszterciek voltak, így ők adták a plébánia papjait. A zirci apátság a 18. század elején folyamatosan építette ki birtokszervezetét, telepítéseik során német ajkúakat fogadtak be.57 A település felekezeti szempontból homogén, római katolikus. Nemzetiségi megoszlása keveredett, németek és magyarok által lakott.58 A prédikáció nyelve a német volt, Farkas Gergely tett lépéseket annak érdekében, hogy a magyar lakosok anyanyelvükön hallgathassák az istentiszteletet.59 Veszprém vármegye kormányzó bizottmánya 1848. július 2-án egy olyan határozatot hozott, aminek értelmében a nemzetőrség egyharmad részét a horvát határszélekre rendelte, ez a kötelesség a lelkészekre is kiterjedt, amivel a bizottmány hatáskörét túllépte. A devecseri középső járás szolgabírája Mlinárik László, Farkas Gergely plébános kíséretében igyekezett a létszámot kiállítani.60 Sorshúzásra került sor, amit a »HUDI 1984, 366.; URBÁN 1998. 56 Magyarpolány a település mai neve. LELKES 1992, 251.; VHL 1988, 423. 57 HUDI 1984, 362. Lásd az egyházi birtokokról: DÓKA 1997.; A ciszterci rend történetéről lásd. HERVAY 1991.; GUITMAN 2009. 58 Schem., 1847, 20. 59 MESZLÉNYI 1941, 113. 60 RAINER 1990, 27. 265
