S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.
13. Ládákhoz tartozó vasalatok 13.1.-2. Fogantyúk Ládához tartozó, négyzet átmetszeni, vaskos vaspálcából hajlított fogantyú a 13.1. számú tárgy. (16. ábra 18) A végei elvékonyítottak, visszahajtottak, az egyik száron még megfigyelhető a rögzítésére szolgáló gyűrűsszeg karikája.226 Ez az egyszerű fogantyútípus megtalálható 16. századi ládákon227, de újkori példák jól mutatják ennek a típusnak céhládákon való elterjedését, illetve továbbélését.228 Szintén az értékesebb holmi, textíliák tárolására szolgáló ládák szerelékeihez tartoztak azok az U alakú fogantyúk, amelyekhez a 13.2. számú tárgy tartozik Nagyvázsonyban. (16. ábra 17) Félkör átmetszetű pálcából hajlított, a végeit a szeglyuk számára laposra kalapáltak. Kialakításával és a pálca közepén kiszélesedő bütykével emlékeztet a sarvalyi láda-fogantyúra, amely ládazárak töredékeivel együtt került elő.229 Visszautalva a korábban tárgyalt lakatpántokra (11.6. csoport), fontos megjegyezni, hogy amennyiben hajlított pántról van szó, valószínűbb, hogy ládapántként funkcionáltak. Az ácsolt ládák esetében például a tetőszerűen elkészített ládafedélhez erősítették gyűrűsszeggel a pántot, amit kb. 100-120 fokos szögben meghajlítottak, majd a végét átbújtatták a láda oldalába vert másik gyűrűsszegen, amely a lakatot fogadta. Ez a megoldás századokon átível, néprajzi anyagban is nyomon követhető.230 A 15. századi ládáknál többnyire a két tagból álló, vaspálcából hajlított, láncszerű szemeket alkalmazták, így a pánt inkább későbbi megoldás.231 A nagyvázsonyi anyagban a 13.3. számú tárgy ilyen csavart vaspálcából kialakított szem, amely szolgálhatott az ismertetett célra. (16. ábra 19) Hajlított lakatpántként a nagyvázsonyi anyagban a 11.6.4. számú példány jöhet szóba, amennyiben a pánt meghajlása nem utólagos. Ennél a példánynál a hajlítás szöge kb. 110”, tehát a fenti kritériumnak megfelel. TÁBLÁZATOK 5. Famegmunkáló szerszámok 5.1. Szekercék, balták Sorsz.Lelt. sz. Lelőhely (kor Éri I. szerint) Méret adatok (mm-ben) Ábrák 5.1.1.2018.9.1. DK-i saroktorony, alsó járószint feletti réteg nyélcső h.: 130, sz.: 52, v.: 30 (töredékes) 1. 1. 5.1.2.N.58.661.7 Ny-i palota, középső torony DK-i sarok bontás f. 2 m. h.: 142, penge h.: 98, sz.: 92, nyélcső h.: 87 1. 2. 5.1.3.2018.9.2. ? h.: 197, penge sz.: 31-48, v.: 26 1.3. 5.1.4.N57.88 ? A palota Ny-i falának belső oldala mellől h.: 138, penge sz.: 28-61, v.: 27, fok 58x33 1.5. 5.1.5.2018.9.3. ? h.: 134, penge sz.: 60-97, v.: 25 1. 4. 5.1.6.N.58.661.6 Ny-i palota középső torony DK-i sarok bontás f. 2 m. penge sz.: 113, v.: 9 1. 6. 226 Hasonló: KALMÁR 1959, XXX. tábl. 227 KOVALOVSZKI 1980, 57.kép ____________________ 228 NAGYBÁKAY 1966, a tanulmány képanyagában számos példa. 230 K. CSILLÉRY 1982, 166. és 174. kép. 229HOLL-PARÁDI 1982,94. tábl., 9., 54. 231 BATÁRI 1967, 14. kép; K. CSILLÉRY 1982, 164. kép. 214
