S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.
A hasonló leletek kis számát Müller azzal magyarázza, hogy ezek a szerszámok gyakran fából készültek, amiről néprajzi adatok is tanúskodnak.96 Úgy tűnik, hogy a régészeti anyagban viszonylag ritka, de évszázadokon át szinte változatlan formában használt eszköztípus egyik példánya a nagyvázsonyi lelet. Ugyancsak többféleképpen azonosítható, és ritkábban előkerülő tárgytípushoz tartozik a 10.2. számú lelet. (6. ábra 7) Kovácsolt vastárgy, töredékes nyele négyzetes átmetszetű, amely az egyenes kiképzésű pengébe homorú ívben megy át. Feltűnő jellegzetessége, hogy a pengén határozott él figyelhető meg. Hasonló formájú és méretű vaseszközök gordonyozóként, ösztökeként97 is megjelennek a szakirodalomban, azonban éppen a jól megfigyelhető él miatt a fenti eszközt patavésőként azonosíthatjuk.98 * A hasonló ösztökék köpűs nyélkialakításúak", ami tulajdonképpen a nagyvázsonyi tárgy esetében is elképzelhető — hiszen a nyak folytatása lehetett köpű -, ám töredékessége miatt ezt igazolni nem lehet. A patavéső (vagy körömfaragó) a patkolás nélkülözhetetlen eszköze, a régi patkó eltávolítása után a lenőtt szarut ezzel távolítják el. Használatának korabeli ábrázolását közli Szabó György is.100 A patavésőként használt szerszámnak élesnek, de a pengének megfelelően erősnek is kellett lennie. Ezen kritériumoknak a nagyvázsonyi lelet megfelel. A köpűs nyélfelerősítésű, pengével rendelkező ösztökék több helyen felbukkannak régészeti anyagokban, a 10.3. számú tárgy is ekként határozható meg. (6. ábra 8) Az ösztöke az ágyeke használatához szükséges eszköz, ezzel végezték a nedves, gazos talajon az ekére tapadt sár eltávolítását.101 A köpűbe általában hosszú fanyél illeszkedett.102 A töredékes darab kovácsoltvasból készült, köpűje egymásra hajtott lemezekből kialakított, a penge felső széle ívelt, a köpűhöz rövid, egyenes nyakkal kapcsolódik. Késő középkori párhuzamai több helyről ismertek.103 961. m. 224. 97 GERE 2003,42. 98 Lásd: MÜLLER 1982, 2036. sz. tárgy "Pl.: MÜLLER 1982, 17. sz. tárgy 100 SZABÓ GY. 1954, 19. kép 101 BALASSA 1973, 491. 1021. m. 190. ábra 103 Pl.: HOLL-PARÁDI 1982, 124. ábra 1.; MÜLLER 1982, 1616. sz. tárgy Az 10.4. számú, szigonyként meghatározható eszköz (6. ábra 12.) nem túl gyakori régészeti lelet, ezért a vonatkozó néprajzi anyagot is érdemes figyelembe venni. Egy nagyobb méretű, a nagyvázsonyitól némileg eltérő példányt közölt Kiss Attila szénahúzó horogként egy mohácsi leletegyüttesből104, ezt azonban Müller Róbert helyesbítette, 8-9. századi szigonyként határozva meg a darabot, a formát pedig a népvándorlás korától továbbélőnek tartja.105 A nagyvázsonyi példány kisebb méretű, ívelt szárú, ága kerek átmetszetű, szakálla viszonylag rövid, amely a Müller-féle meghatározás helyessége mellett szól. A Balaton környékén főképp a négy- vagy többágú szigonyok terjedtek el, amint azt néprajzi adatokból ismerjük, van azonban innen származó egy- illetve kétágú példány is.106 A nagyvázsonyi példány a szúró szigonyok közé tartozik, töredékes, kialakításából ítélve leginkább kétágú szigonyként lehet rekonstruálni, esetleg egy gúzsolt kötésű, különálló ágakból készített (talán háromágú) eszközként, utóbbi esetben makkos rögzítésével kell számolni. Makkos rögzítésnél a visszagörbített szár alsó, hegyes végét verik a nyélbe, ezután lehet ahhoz a szárat gúzsozással rögzíteni.107 A gúzsos kötésű típus a Balaton környékének néprajzi anyagára azonban nem jellemző. A kétágú szigonyok esetében a szakáll egymással ellentétesen, kifelé, vagy oldalt áll108, mint a nagyvázsonyi esetében is. Megjegyzendő, hogy a közölt szigonyokhoz képest a nagyvázsonyi példány jóval kisebb, 16 cm-es ághoszszával messze a legrövidebb. Karóvég vasalásként értelmezhetőek a 10.5-7. számú, lemezből kovácsolt tárgyak, amelyek között hegyes, erőteljesen szélesedő kúpformát mutatók (6. ábra 9-10), valamint egy hosszú heggyel rendelkező is van (6. ábra 11). Utóbbi hegyének átmetszete nyújtott négyszög. Mivel széleskörűen felhasználható eszközökről van szó, a funkciót pontosabban meghatározni nem lehet. 10.6. Sarlók (7. ábra, 8. ábra, 9. ábra 1-2) Aratósarlók nagy számban kerülnek elő késő kö-104 KISS 1964,159. 105 MÜLLER 1975,83-84. I06GŐNYEY 1937, 5., 6. és 16. ábrák 1071.m. 172. 1081.rn. 177. 204
