S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Thiele Ádám et al.: A díszítő kovácshegesztés (damaszkolás) szerepe a kora középkori kardpengékben
9. táblázat: 9-10. századi kardokhoz használható anyagok rangsora Table 9: Ranking of materials useable for 9th to 10th century swords Kritérium DIT (KV)HÍG (R Jm)HIT (Wc) Szorzatösszeg Sorrend (az 1. a legjobb) Súlyszám 0.43 0.43 0.14 I 0.43 0.23 0.04 0.70 2 Sn 0.06 0.30 0.09 0.46 5 Sh 0.23 0.43 0.14 0.80 1 PIt8 0.05 0.28 0.02 0.35 7 PId8 0.05 0.28 0.03 0.36 6 PItlő 0.06 0.28 0.02 0.36 6 PSnt8 0.11 0.32 0.04 0.47 4 PSht8 0.13 0.39 0.06 0.58 3 Ahogyan az a mechanikai anyagvizsgálatok eredményei alapján is sejthető volt, a mind a 6-8., mind pedig a 9-10. századi kardpengék esetében a legjobb választás a nemesített acél (Sh) vagy a lágyvas (I) volt (még annak ellenére is, hogy a lányvas szilárdsága kicsi, így hajlító igénybevétel hatására könnyen elgörbül). Az MCA-módszer alapján a 6-8. századi kardoknál a második, a 9-10. századi kardoknál pedig a harmadik legjobb választás a díszítő kovácshegesztett anyagok közül került ki, ez a foszforvas + nemesített acél (PSnt8) kombinációja. Ha figyelembe vesszük, hogy a díszítő kovácshegesztést tartalmazó kardok nem egy anyagból készültek, hanem egy magra (vércsatornára) két oldalról kovácsolták rá az acél éleket, akkor az előbbi rangsor a mag anyagára vonatkozik. Összességében az MCA-módszer alapján felállított anyagrangsorból is kiderül, hogy a díszítő kovácshegesztés szerepe nem a mechanikai tulajdonságok javításában, és a különböző igénybevételekkel szemben történő ellenállás javításában van. 3.2. A maratási eredmények értékelése és következtetések Az elkészült fotók alapján egymáshoz viszonyítva értékelni kellett a maratás után kapott felületi mintázat jellemzőit. Ahhoz, hogy objektív ragsort állíthassunk fel, két paramétert fogalmaztunk meg: A paraméter: A világos és sötét rétegek közötti fényesség-különbség (kontraszt) В paraméter: A rétegeken belüli világosság-homogenitást Ezeket a paramétereket képfeldolgozó szoftver segítségével (Photoshop CS3) határoztuk meg minden fekete-fehérre konvertált képen. A szoftver segítségével a középső és az egyik szomszédos réteg közel teljes területén minden egyes képpont (kb. 150 000 képpont, Id. „Pixels” a 14. ábrán) világosságát megmértük, a mért értékek átlagát (ld. „Mean” a 14. ábrán) és szórását (ld. „StdDev” a 5. ábrán) kiszámítottuk. A két réteg átlagos világosságának előjeles különbsége az A paramétert (ha a foszforvas réteg a sötétebb, akkor az előjel negatív), a rétegek világosságának szórásának átlaga pedig а В paramétert adta. Az A és a В paraméterre kapott értékeket a 10. táblázat foglalja össze. Ezzel a módszerrel az elkészült képekhez két számot rendelhettünk. A mintázat markánsságát akkor teldntettük elegendőnek, ha az A paraméter értéke abszolút értékben meghaladta a szubjektiven megválasztott 40-es értéket, а В paraméter pedig nem haladta meg a szintén szubjektiven választott 20-as értéket. Ennek megfelelően a 10. táblázatban a bekeretezett mezők tartalmazzák a kifejezetten markánsnak, kontrasztosnak tekinthető mintázatokat. 180
