S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Regenye Judit - T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga II.
trapézt (19/08 illetve 23/21 ábra) valamint egy speciális, tű-szerű eszközt is (22/01 ábra) A csiszolt kőeszközök aránya és mennyisége egy kicsit szerényebb, mint a lelőhely északi területén. Oszszesen 5 darab került elő, ezek közül két nyéllukas eszköz töredéke, egyikük valószínűleg buzogány töredéke (21/19 ábra, rajzos táblán: 19/05), a másik egy lekerekített fokú balta töredék (21/13 ábra). Mindkét darab nyersanyaga szerpentinit, ami valószínűvé teszi, hogy ezek a darabok nem használati eszközök, inkább méltóság jelző eszközök (presztízs-javak) voltak. A további csiszolt kőeszköz készlet egy félkész darabból (25/08 ábra, anyaga valószínűleg kovás porcelanit) és két trapéz alakú ékvésőből áll: Mind a kettő jellegzetes nyersanyag: a helyi műhelyek termékének tekinthető bazalt56 (25/04 ábra) és a távolsági nyersanyagok között már korábban is kimutatott cseh-morva területekről származó kontakt metabázit57 (26/02 ábra). Szerszámkövek tekintetében a korábban vizsgált település részhez hasonlóan igen gazdag a leletanyag. Összesen 8 darab ütőkő került elő, zömében kvarcit kavicsból (25/01, 25/02, 25/03, 25/06). Három darab csiszoló, illetve csiszoló töredék került elő, mindegyik finom szemű homokkőből (25/09, 27/04 a,b). Változatlanul jelentős az őrlőkövek és őrlőkő töredékek száma (összesen 33 darab), ezek különféle homokkövekből, de elsősorban a Balaton felvidéki vörös (perm/triász korú) homokkőből készültek.58 A jellegzetes formák közül képen is bemutatjuk az egyenesen levágott, mintegy „kézi” méretre szabott, eredetileg ovális vagy cipó alakú őrlőköveket (25/07, 26/06, 27/02 ábra) és ezek eredeti, ovális formáit (27/01,27/03 ábra) valamint az őrlőkövekhez tartozó dörzskövet is (26/01 ábra). Jellemző méret és dimenziók A Veszprém-Jutasi út lelőhely középső sávjának kőeszközeit a 2014-ben bemutatott északi résszel azonos rendszerben dolgoztuk fel.59 A leletanyag statisztikai jellemzőit a 35-37. ábrán mutatjuk be. Az ábrákon 56 ANTONI 2012; BÍRÓ et al. 2017., 2019 57PRlCHYSTAL 2000. 58 ld. 51. jegyzet 59 REGENYE-BIRÓ 2014. megjelenített adatok a hosszúság és szélesség, valamint a mért tömeg értékeken alapulnak. A leletanyag dimenzióit legjobban a hosszúság és a mért tömeg értékek jellemzik, ezeknek megoszlását és statisztikai mutatóit a 35. ábra tartalmazza. A 2014-ben közölt anyagban a szerszámkövek (főként őrlőkövek) aránya jelentősen magasabb volt (69 darab, 23,7 %); a középső sávban ez az érték szintén magas, de arányában kisebb (77 darab, 21,4 %), ami meglátszik a kisebb méret-adatokon is (hosszúság átlag: 46,9 mm, médián60: 34,5 mm; tömeg átlag: 177, 6 g, médián: 6,3 g). Ha csak a pattintott kőeszközöket vizsgáljuk a lelőhely középső sávjában, az átlagos hosszúság 32,2 mm, az átlagos tömeg 14,2 g. A megfelelő médián értékek: hosszúság: 30,0 mm, tömeg: 3,80 g) A kőeszközök hosszúság/szélesség megoszlását is két változatban, a teljes vizsgált anyagra (36a. ábra) és a szerszámkövek nélküli anyagra (36b. ábra) adjuk meg. A hosszúság / szélesség adatokból számított laminarizációs index értékek a 4. táblázaton kerülnek bemutatásra. A retusált kőeszközök laminarizációs indexe 1,42, egy kicsivel tehát zömökebbek a retusált eszközök, mint a korábban feldolgozott teleprészen. A minták tömegét minden esetben digitális precíziós mérlegen mértük, és megvizsgáltuk a maximális befoglaló térfogat és a mért tömeg összefüggéseit is (37a-b. ábra). Nyersanyag és kapcsolatrendszer A pattintott kőeszközök nyersanyagai fő vonásaiban megegyeznek a település északi részén azonosított nyersanyagtípusokkal, de több bennük az egzotikus, távoli területről származó nyersanyag. Sajnos, a kőeszközök jelentős részén mára eltávolíthatatlanul rácementálódott meszes csomók vannak, ami természetesen a fotókon is megfigyelhető és időnként jelentősen nehezíti a nyersanyag pontos meghatározását (pl. 21/15, 23/03 ábra). A legfontosabb és darabszám szerint legnagyobb mennyiségben jelen lévő nyersanyag a dunántúli radiolarit és annak különféle fenotípusai. Összesen 60 ld. 53. jegyzet 17
