S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Thiele Ádám et al.: A díszítő kovácshegesztés (damaszkolás) szerepe a kora középkori kardpengékben
3. táblázat: Gyepvasérc minták kémiai összetétele XRF vizsgálat alapján Table 3: Chemical composition of bog iron ore samples based on XRF test Azonosító Megjegyzés Főbb oxidok (wt%) SFe Si02 Fe203AiA CaO MnO PA AS2°3 pet_v-03 Petesmalmi gyepvasérc minta 3.82 81.0 0.46 3.44 1.61 6.60 0.12 56.70 pet_v-04 Petesmalmi gyepvasérc minta pörkölés után 3.85 83.4 0.40 3.30 3.29 4.70 0.13 58.40 Az ereményekből látható, hogy a gyepvasérc nagy vastartalmú, meddője azonban jelentős mennyiségben tartalmaz foszfort és CaO-ot. A gyepvasércek földtanával foglalkozó legutóbbi kutatásunk során megállapítottuk, hogy ez a kémiai összetétel általánosan jellemző a somogyi gyepvasércekre.34 A fázisösszetétel (és ezáltal a kémiai összetétel) pörkölés következtében történő változása szintén megfigyelhető: a pörkölés előtt főként goethites érc hematitossá alakul át. A pörkölés után a gyepvasérc rögöket 2-3 cinnél kisebb darabokra törtük, ahogyan az a régészeti feltárásokon előkerült pörkölt gyepvasércszemcséknél megfigyelhető volt.35 2.1.2. Kohósítások A kohósításokhoz csertölgyből36 égettünk faszenet 2m3 felhasogatott fából rakott faszénégető boksában. A kohósításokat az ún. fajszi-típusú bucakemence másolatában végeztük el. Ilyen bucakemencék kerültek napvilágra a somogyi honfoglalás-kori műhelygödrök feltárása során.37 A bucakemencét a Belső-somogyban a talajszint alatt 1 -3 m mélységben szinte mindenütt megtalálható löszös, meszes agyagból építettük, amelyet az Oskohász Tábor táborhelyéhez közeli Korokna-patak medréből termeltük ki. A megépített bucakemence belsejében lassú tüzet rakva kb. egy nap alatt kiszárítottuk. A rekonstruált bucakemence felépítését és geometriai kialakítását a 3. ábra mutatja. Ugyanabban a kísérleti bucakemencében összesen három kohósítást és egy újrakohósítást végeztünk * KERCSMÁR - THIELE 2013 35 GÖMÖRI 2002 36 Az őskohászokhoz hasonlóan, ld. GÖMÖRI 2002 37 GÖMÖRI 2002 el (egy-egy kohósítás után mindössze a vasbuca kihúzásához kitört mellfalazot kell újra építeni). A levegőt ábrázolások alapján38 rekonstruált kézi fújtatóval végeztük, a levegő térfogatárama minden kohósításnál és az újrakohósításnál is kb. 1001/perc volt. A kohósítások során minden esetben 20 kg pörkölt gyepvasércet adagoltunk a bucakemencébe, 1:1 faszémpörkölt gyepvasérc tömegarány mellett. Egy gyepvasércadag és egy faszénadag tömege 230 g volt. Egy-egy kohósítás estében az első ércadag és a kohóbontás között eltelt idő 6-8 óra volt. Az első kohósítással nagy foszfortartalmú (kb. 2wt%) foszforvasat kaptunk. A vasbucát félbevágva hordozható XRF műszerrel (portable-XRF, p-XRF) 8 pontban megmértük a foszfortartalmat. A másik fél kovácsolás közben darabokra tört, a nagy mennyiségben jelenlévő, 1050°C-on olvadó vas-vasfoszfid(Fe-Fe3P) eutektikum miatt (P~2wt%). Az második kohósítás során 10 g égetett meszet (CaO) adagoltunk a bucakemencébe minden gyepvasércadaghoz (az égetett mésznek a vasbuca foszfortartalmára gyakorolt hatására vonatkozóan.39 A kohósítás eredményeképpen kapott második vasbucát rúddá kovácsoltuk. A vasrúd egyik oldalát fémtisztára csiszoltuk és p-XRF műszerrel 11 pontban megmértük a foszfortartalmat. A foszfortartalmom a CaO hatására jelentősen csökkent (P=0,5wt%). A kapott vasrudat foszforvas alapanyagként használtuk fel a maratási kísérletek próbatestjeinek kikovácsolásához. Az harmadik kohósítás során 23 g CaO-ot adagoltunk a bucakemencébe minden gyepvasércadaghoz. A kohósítás eredményeképpen kapott harma-38 BUCHWALD 2005 39THIELE et al. 2013 és TÖRÖK - THIELE 2013 174
