S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)

Tóth Gábor - Szvath Márton: Veszprém-Gelemér (Litér) avar kori temető: Embertani eredmények

porttól.15 Éry Kinga elemzései rámutatnak, hogy még a Dunántúl avar kori népessége sem tekinthető egy­ségesnek. Míg a Kelet-Dunántúlon inkább a rövidfe­jű-, addig a Nyugat- Dunántúlon és Dél-Szlovákiában a hosszúfejű koponyaalkat volt a jellemzőbb. Ehhez az elkülönüléshez változatos termetértékek társulnak még egyazon népességen belül is.16 Távolabbi párhu­zamok keresése arra utal, hogy a mongolid kompo­nensek Belső- vagy Kelet-Ázsia egykori népességeivel-, míg a nyugat-dunántúli europidok a kelet-európai lomberdő övezet déli sávjának egykori népességeivel mutatnak kapcsolatot.17 A vizsgált sírok taxonómiai háttere heterogén — ezt a koponyaméretek is tükrözik. Közelebbről nem meg­határozható hosszúfejű europid formakörbe tartozik az SNR 201., és az SNR 222. sírban nyugvó egyén. Nordikus típusú az SNR 202. sírban eltemetett egyén. Mediterrán típusú az SNR 237., és az SNR 398. sír­ban nyugvó két személy. Keleti mediterrán típusú az SNR 364. számú sírban eltemetett egyén. Cromagnoid és nordikus jellegek figyelhetőek meg az SNR 368. sír csontanyagán. Mongolid (bajkáli jellegű) egy sír csonta­nyaga: az SNR 509. Ez a heterogén összetétel megfelel a már említett korábbi megfigyeléseknek,18 így példaként hasonlít Balatonfüzfő avar kori népességéhez is, ahol a mérsékelten kevert népességből 16 férfi és 17 nő közül 1 (kissé) mongoloid, a többi europid jellegű volt (80%­­ban hosszúfejű).19 Az epigenetikus jellegek közül megemlítendő az os lambdoidea, az ossa Wormiana, a sutura metopica és a lapát alakú metszőfog. Patológiásnak tekinthető, általános jellemző a fizikai stressz okozta elváltozások megjelenése a csigolyákon és a végtagcsontokon (SNR 222., SNR 226., SNR 235., SNR 237., SNR 239., SNR 364., SNR 368.) Csontosodási zavar következményei az SNR 198. esetében jellegzetesek (14-18 éves gyermeknél nagyfo­kú alveolaris prognathia, lapát alakú metszők, a sutura sagittalis elcsontosodása a 3-as és 4-es stádiumig, lamb­­da-táji depresszió).20 ,5FÓTHI 1991.486-488. '‘"Jellemzően a mongolidok alacsonyabb testmagasság értékeivel ,7ÉRY 1991, 31-32. 18 Érdekes kivétel Siófok - Kiüti temetője, ahol a népesség europid, metrikusan homogén. Ezekkel a jellemzőkkel, ez a népesség csupán a Csákberény- Orondpuszta mintájához áll közel. SUSKOVICS 1993. 19 ÉRY 1994. 20 Megjegyzendő, hogy az SNR 200. (9-10 éves gyermek) esetében is megfigyelhető a nagyfokú alveolaris prognathia és a lapát alakú metszőfog. Vashiányos vérszegénységre, táplálkozási hiányra utal a Cribra orbitalia (I-es stádium) az SNR 199 A. (10-11 éves gyermek) és az SNR 216. (10-13 éves gyermek) esetében. Valószínűleg gyermekkori rachitisre (angolkór) utaló elváltozás az SNR 368. (nő, 31-37 éves) koponyájának elváltozása, ahol az obliteratio a kornak megfelelő, de a sutura sagittalis hátulsó fele a parietalék területével be­süppedve szív alakú koponyát eredményez. Jóindulatú csontdaganat, osteoma az SNR 228. gyer­meksírban a medencén volt megfigyelhető, közelebbről nem meghatározható malignus csontfolyamat pedig egy kisgyermek felkarcsontján okozott elváltozást (SNR 379.). Gyógyult törés és következményei az SNR 201. (bal tibia és fibula), az SNR 226. (jobb oldali clavicula), az SNR 368. (jobb külboka), az SNR 370. (jobb hume­rus) csontanyagán vizsgálhatók. Külön érdekesség az SNR 509.-es sír csontanyaga (fi­atal nő), akinél mindkét oldali alsó végtag amputációja és a rendellenes sírba helyezés egyaránt észlelhető. A ré­gészeti dokumentáció alapján közvetlenül a térd alatti részen történt mindkét alsó végtag csonkolása (5-6. ábra). A csontanyag vizsgálatát nehezíti, hogy az amputá­ciós terület a szállításnak és mosásnak köszönhetően post mortem sérült. így az amúgy is rossz megtartású csontanyagon nem lehet eldönteni, hogy a beavatkozás a halállal kapcsolatos-e, vagy azt megelőzte.21 Szabó János Győző rendellenes testhelyzetek típusai­ra vonatkozó rendszere alapján, a III. csoport, III.3. és III.5. típusaihoz hasonló a litéri nő hasra fektetése — sír­ba helyezése. A III.5. típus esetében felmerülhet a gö­dörbe dobás lehetősége is.22 Amennyiben feltételezzük a gödörbe dobást és az alsó végtagok ezt megelőző cson­kolását, akkor a felső végtagok esést tompító — védekező jellegű helyzete alapján nem zárható ki a még élő nő sírba dobása sem. A csonkolás ekkor nem csupán, mint büntetés jöhet szóba, hanem a hasra fektetéssel együtte­sen a holttest visszatérését is hivatott megakadályozni; boszorkány vagy vámpír elleni védekezésként működ­hetett. 21 Ilyen esetekben indokolt lehet az ásatási helyszínen is az antropológus jelenléte, hogy megfigyeléseket végezhessen a rossz megtartású csontanyagon. NEMESKÉRI 1951. 22 SZABÓ 1976, 40-41. 161

Next

/
Thumbnails
Contents