S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
dányok.93 Ebbe a sorba illeszkedik az általa is említett Veszprém megyei Várpalota-Gimnázium temető 132. sírjának darabja, lemezes bronz véretekkel és vas késsel együtt.94 A csattípus talán legszebb példánya a kora avar korra, a 7. század második negyedére keltezett Petőfiszállás határában előkerült nemzetségfői sírból került elő ezüstből.95 A leletanyagot feldolgozó kutatók megjegyezték, hogy a csat esetében „Sem a forma, sem a szíjszorító kivitelezése nem gyakori az avar kori anyagban...”.96 Jó párhuzamait (csatfej, valamint szíjszorító alkalmazása) a keleti területekről említik.97 A balatonszőlősi darabhoz hasonló csatok (szárnyas kialakítással) egy-egy példánya a nagyobb avar kori temetőkben is előfordul.98 Kovrig Ilona szerint ez a csattípus a közép avar korban jellemző.99 További párhuzamok Alattyán 40. sír, amelyben a lemezpántokhoz már önálló csattest van ráerősítve.100 Egyszerű ovális csatkarikájú lemezpántos csat került elő a regölyi temető 63. sírjában jellegzetes közép avar korra keltezhető vésett szalagfonatos négyszögletes, bronz lemezből kivágott öweretekkel együtt.101 Madaras-Téglavetői temető 17. sírjában a közép avar korra keltezhető férfi sírjába ovális keretű vascsat került elő, két vaspánttal.102 Ugyancsak e temető 23. sírjában a közép avar korra keltezhető férfi sírjában öntött, profilált (szárnyas) csat látott napvilágot, amelynek két kis lemezes pántja szolgált a szíjhoz való rögzítésre.103 Mindkét csatot a sírokban levő többi, keltező melléklet alapján a közép avar korra keltezte a kutató.104 93 FANCSALSZKY 2017, 159., 40. ábra 2.3.3 típus. Leírás 48., 5. tábla 28.; valamint 64., 23. tábla 272A/13.; 83. tábla 2. 94 ERDÉLYI-NÉMETH 1969 179-180. V .t. 1-8.;. Fancsalszky tévesen említ vas öwereteket. U.o. 95 BALOGH-WICKER 2012, 557., 7. kép 2. 96 U.o. 567. 97 U.o. 567. 98Tiszaderzs 46. sír (KOVRIG 1975, 222.; Fig. 9. 46/1.) "KOVRIG 1975, 228. '“KOVRIG 1963, 12-13., Taf. II. 49-49a.; 126.További egy példány került elő vasból a 671. sírból préselt öweretekkel és egy további vas csattal. Lásd KOVRIG 1963, 57.; Taf. XLII. 29.; Hasonló ismert a Székkutas-Kápolna dűlői temető 544. sírjából, amelyben szintén egy másik vas csat és vas kés is volt. B. NAGY 2003, 72., 196. kép 2. a 269. o.; 101KISS-SOMOGYI 1984, 132., 141., 66. tábla 5. 102 RÁCZ 1999, 349., 5. kép 17/3. 103 U.o. 349-350., 6. kép 23/4. 104 U.o. 365., 367. A balatonszőlősi csat alapján úgy tűnik, hogy a szíjszorítós, lemezpántos csatok még a késő avar kor legkésőbbi időszakában is kedveltek voltak. A 13. sírban az öntött, négyszögletes alakú bronz csat szintén a szeméremcsonton került elő. A hasonló csatok a közép avar kortól a késői időszakig használatban voltak.105 6.2. Vas csatok Az adatok alapján mind a háromban női sírból előkerültek. A 6. sírban trapéz alakú példány volt, letört tüskével a bal „könyöknél”. A 12. sírban a sírlap és az ásatási napló leírása szerint a szeméremcsonton egy korrodált vas csat volt, amelynek napjainkra már csak kis darabja maradt meg. A 14. női sírban szintén az ásatási napló leírása szerint a medencén egy jó megtartású, lekerekített sarkú, szögletes vas csat volt, amelynek csupán öt kisebb töredéke maradt meg. Férfi sírban csupán a 15. sírban találtak négyszögletes átmetszetű vashuzalból hajlított, négyszögletes alakú vas csatot, a jobb medencecsont mellett. Az 1963-ban múzeumba került leletek között a vas csatok téglalap alakú változata ismert. Mindazok ellenére, hogy a vas csatok különösebb keltező értékkel nem bírnak, mégis a korabeli viseleti szokások rekonstruálásához alkalmasak. 7. Vaskarika A női sírok közül csupán a 6. sírban volt egy csavart, 7,6 cm átmérőjű, zárt karika a jobb medencecsonton. A karika két végét szorosan egymáshoz forrasztották. A férfi sírok közül is csupán a 15. sírból került elő egy 4,7 cm átmérőjű, ovális átmetszetű, zárt vaskarika a bal alkarcsontok belső oldalán. Az 1963. évi leletek között két, átlagban 4 cm-t meghaladó vaskarika került elő. A karikák sírban való előkerülési helye is igazolja, hogy az öv részeként a használati eszközök, tarsolyok övre való függesztésére szolgáltak. '“GARAM 1995, 224. 103
